Hát igen. Nem vagyok az a tartalékos alkat, de most kispadra kerültem. Igaz, hogy csak félidőben, amíg Apuék bementek az öltözőbe és az is igaz, hogy csak a nagy szél elöl menekültünk Mamival a palánk mögé. De akkor is, mégis csak kispados lettem.
A meccs volt a délutáni programunk. Délelött meg a nap fénypontja a barátnőm volt a tv-ben. Legalább így találkozhatom Veled Francika. Nagyon szép és ügyes voltál, jöttél-mentél, mint a bolygóhollandi,a Mamidnak meg szupi volt a frizuja, mondd meg neki.
Szóval láttalak, büszke voltam rád, nézett az egész család, főleg én, az első sorból.
Mára ennyit, puszi, Lulu
2010. április 10., szombat
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése