Öcsikém lesz....

..már, ha Siófok egyik legugyesebb doktorbácsijának hinni lehet, meg a tudománynak, a pontok helyett vesszőcskéje van a testvérkémnek. Mami azért megkérdezte, hogy hány százalék az esélye annak, hogy tökös érkezik a családba, erre a doktor bácsi csak mosolygott és azt mondta: "Ez fiú".
Apuci és Mami nagyon örültek, Mami igazán azért örül a pöcsösnek, mert nem tudta elképzelni, hogy hogyan tud majd egy másik kislányt is úúúúúgy szeretni, mint engem. Hát már nem is kell képzelgetnie, mert öcsike lesz. Apu meg azért boldog, mert lesz még egy focista a családban és ki lesznek egyenlítve a fiú-lány családtagok.
Úgyhogy mindenki nagyon boldog, különösen én azért, mert a hello kitty gyűjteményemet így már tuti, hogy senkivel sem kell majd megosztanom :-) És én leszek az öcsikém nagy nővére, annyi mindent meg fogok neki tanítani.
Különben pont egy hónappal az én szülinapom előtt érkezik majd az öcsi, úgyhogy nincs már sok hátra az érkezéséig.
Puszi mára, Lulu

Nyári kalandok 1. - A bohóchajó

Sziasztok,

mivel hamarosan itt az ősz és mivel sokat ki kellett hagynotok az életemből (mert a Mami a beteg laptop miatt nem tudott írni), ezért azt gondoltam, hogy egy-egy nyári történettel "dobom fel" a szürke őszt.
Egyszer, az egyik nagyon meleg nyári hétfőn, mi négyen, Koppány, Szilvi, Mami meg én fogtuk magunkat és elmentünk hajókázni a Balcsira. De ez nem egy sima hajó volt, hanem olyan, amit kifejezettem a gyerekeknek találtak ki, mert egy bohóc bohóckodott nekünk.
Mami már reggel óta mondta, hogy hova készülünk és mivel csak délután indult a hajó három körül már alig bírtunk magunkkal és lementünk jó előre, hogy hattyúkat etessünk és beburkoljunk egy kis sült krumplit. A hajóállomásnál vártuk az indulást, hogy addig is lássuk a kimenő és bejövő hajókat, amiket én is és Koppány is nagyon szeretünk. Aztán csak eljött a mi időnk és indult a hajónk. A bohóc egyébként úgy megijesztett, hogy Mami azt hitte le fogok szállni, de én nem akartam, csak úgy elsőre a frászt hozta rám. Különben annyi gyerek volt, hogy hamar megnyugodtam a forgatagban. Annyira bírtam a Tomi bohócot aztán, mert varázsolt és lufit is hajtogatott nekünk. Aztán meg is táncoltatott. A kacsatáncot tanította, ami elsőre nem ment és nem is nagyon láttam mit kell csinálni, mert a nagyok elfoglalták mind az első sorokat és hát én kicsi vagyok még ahhoz, hogy előre furakodjak. Egyszóval hátul álltunk a Koppánnyal, de így is nagyon jól szórakoztunk, ami a videómon is nagyon jól látszik.
Mára ennyit, holnap végre bölcsibe megyek megint.
Puszi, Lu

Megszületett a Koppány öccse...

Bizony, már régóta izgatottan vártuk a Koppánnyal, hogy mi lesz a Mamija nagy hasával. Hova, meddig nő majd... És azt még értettük is, hogy kisbaba van benne, de azt nem gondoltam, hogy most akkor tényleg kibújik és itt lesz köztünk, ő, a Vágó Botond. Ma bementünk meglátogatni a Koppánnyal, Mamival és Janesszel, hát nagyon cuki volt. Egy kiskocsiban tolta ki a Szilvi és abban aludt a kisbaba. Koppány nagyokat sikoltott, amikor meglátta az öccsét én, meg csak csendben néztem, ahogy szundizik, nagyon édes volt.

Ma először nem aludtam el a bölcsiben. Zsuzsa néni panaszkodott is a Maminak, hogy nézelődtem, hangoskodtam és igyekeztem a többi gyereket elszórakoztatni, ahelyett, hogy aludtam volna. Ennek megfelelően, Maminak egész délután csak nyávogtam mindenen. Nem volt kedvem semmihez sem. Sem játszani, sem rajzolni, egyedül a mese nézés alatt voltam csöndben, pedig láttam, hogy Mami sem áll a helyzet magaslatán, ergo kicsit elfáradt a héten a munkában. Aztán kitalálta a Mami, hogy egy kedves barátja ajánlott neki valami nagyon szépet. Egy szép zenét. Igaz már hallottuk korábban, de akkor nem tűnt fel nekünk, hogy milyen gyönyörű. Este ezzel nyugtatott meg elalvás előtt, meghallgattam egyszer, ötször, sokszor......meghallgatjátok ti is?


Persze a Mamival még elénekeltettem az "elalvós" dalaimat is, bár láttam, hogy az éneklés végére már majdnem ő is elszundizik. Álmodjatok Ti is szépeket, Téged pedig Botond, Isten éltessen sokáig, ezt a zenét Neked is küldöm, elvileg "babanyugtatólag" is hat . Puszi, Lulu

Hé...újra itt vagyok

Drága Mindenki,

Este körbeültük az asztalt és vacsoráztunk, amikor megjött a Mikulás....öööö...izé...a Gyuszi, de ajándékot hozott....az ujjá éledt gépünket.
Mindjárt be is üzemeltük és igen, működik él és virul, úgyhogy a blogom is végre életre kel. Igaz Mami biztos inaktívabb lesz, mint nem "dolgozós korában", de igyekszem elmesélni a napi bölcsis élményeimet, hogy minden kedves olvasóm napra kész lehessen belőlem.
Egyszóval bölcsis vagyok. apu reggel visz, mami délután hoz haza. A kettő között pedig a Márti néni és a Zsuzsa néni vigyáz rám, meg a barátaimra.
Mami dolgozik és dagad szépen hasban, ahol a kisöcsém, vagy a kishúgom növekszik szépen....
Különben ezt a dolgot annyira nem értem, hogy hogy kerül a Mami hasába egy baba, de annyira tetszik a dolog, hogy én is mindenkinek megmutatom a pocim és jelzem, hogy abban is egy baba nő. Na mindegy, majd februárban meglátjuk hogy van ez a dolog.
Koppánnyal továbbra is nagyon egy húron pendülünk, együtt járunk a bölcsibe, délután, meg a parkba. Ja és hamarosan megszületik a kisöccse, még a héten előbújik, úgyhogy legalább lepróbálják ezt a "baba-dolgot" és majd a beszámolójából kibogózom hogy működnek együtt a testvérek.

Hamarosan jelentkezem, puszi mindenkinek,
Lulu