2010. január 31., vasárnap

Csonttá fagyott a Balcsi


Bizony, nem csak az arcom fázik, hanem a Balcsi is és ezért teljesen összehúzta magát és befagyott. Tulajdonképpen erre már tegnap rájöttem, amikor Apu levitt engem oda, ahova egyébként úszni jártunk nyáron. Először furi volt, hogy csúszkál mindenki és szánkózik a jégen, de hamar belendültem és végigcsúszkáltam a délutánt, miután lepantomímeztem, hogy valójában mit is kell ilyenkor csinálni..
Ma is kimentünk a "vízre", de ma vittük a Mamit is és együtt ültünk a szánkóba, Apu meg szaladt velünk. Fú, nagyon élveztem, nagyokat nevettem. És nagyon érdekes volt az is, hogy nagyobb gyerekek és felnőttek olyan furi izén még jobban tudnak csúszni. Olyan fényes valami, ami a cipő talpából nő ki..... Ja és volt egy csomó nagyfiú, akik Apu szerint hokiztak, szerintem meg a hóember szén-szemét pöckölgették egymásnak egy bottal. A kesztyűmet természetesen most sem voltam hajlandó felvenni, nem tudom, nekem annyira nem tetszik, hogy nem tudok vele fogni, hogy inkább addig nyávogok Maminak, míg megunja és levehetem...
Aztán én is próbáltam Mamit húzni a szánkón, de nem ment, így a Bá-t húztam, ami jobban ment, bár szegény Ba kifeküdt a nagy hidegben...
Este a Laci Papához mentem át játszani. Már nagyon várt engem, a játékaim sorban állva várták, hogy játsszam velük. Aztán vacsorát is csinált nekem a Laci papa. Nála mindig olyan jókat eszem....sonkát, szalonnát, kolbászt, hagymát.....Mami ezeket biztos eldugja, mert nagyon ritkán kerülnek elő, pedig imádom....
Mindenkinek szép estét, puszi, Lulu

2010. január 28., csütörtök

A Mami haragszik rám

Szóval az úgy volt, hogy amikor bekerültem a Szivárványkába szeptemberben még nagyon pici taknyos kölök voltam és amikor valami nem úgy ment ahogy szeretném, akkor haraptam. Hát a kis gyerekek így szokták. Vagy legalábbis némelyik. Tényleg nem mindegyik, de pölö én ilyen vagyok. Lehetnék sírós is, vagy nyűgösködő, vagy nem is tudom én még milyen, hát én harapok. Haraptam én mindenkit, de leginkább a Zorkát és a Noncsit, a Szivárványkában. Aztán a haramiacsapatban is haraptam. Koppányt és Sárát is. De megjavultam, sokszor mondták, hogy "nem!", "ezt nem szabad" és ilyenek, és abbahagytam a harapdálást. Tényleg teljesen leálltam, Mami boldog volt. Anikó is büszke volt rám a Szivárványkában.
De ma újrakezdtem. Koppányt egyszer, Sárát kétszer is úgy megharaptam, hogy volt visítás rendesen. Nem tudom mi lelt, olyan jól játszottam, aztán egyszer csak valami megzavart és pufff....kimintáztam a barátaimat. Persze nem egyszerre, azért csak úgy finoman az első órában az egyiket, a másikban a másikat.
Szóval a Mami ezért nagyon haragszik rám, Apuci meg beállított a sarokba, hogy gondolkozzam el azon, hogy tulajdonképpen miért is harapok. Aztán a Mami megnézte, hogy ez miért lehet, mert szó, mi szó, magam sem tudom, hogy miért csinálok úgy, mint egy piránja. Állítólag, ha megzavar valami, akkor csinálom és ettől nem vagyok butább, csak így akarom érvényesíteni az akaratomat, amiből van bőven. Meg az is igaz, hogy azt nem tudom: ez fáj? Mert engem még soha senki nem harapott meg. Szóval Mamiék nagyon haragudtak rám, de estére persze megbocsátott az én jó Édesanyám és az én jó Édesapám, megkaptam a puszijaimat is, de a Mami szentül megfogadtatta velem, hogy soha többet senkit meg nem harapok. Én ezen leszek, barátaim ígérem, én soha többet......:-)
Puszi, Lili

Ja és, hogy vidítsam a hangulatot csatolom a randis fotómat még keddről,





még egyet ugyanonnan, amikor a sütiknek kiabáltam be a hűtőbe és egy képet máról.....












imádom a cicás sapkámat

2010. január 26., kedd

Ma...

...szóval...ma...
"Anya....anya" kiabálása ébredéskor és várni az Anya robotot, aki csipás pillákkal rám mosolyog és üdvözöl, hogy felébredtem---megvolt
Iszi, a Magyar népmesék alatt ébredéspontig---megvolt
Öltözés, majd indulás a szivárványkába, gyerekek egrecéroztatása, puszi Alexiának---megvolt (Félix nem volt)
Délutáni alvás előtt, mikor már az ágyban vártam a délutáni álommanót, hát nem jött, ezért a kedvenc szórakozásom a pucérra vetkőzés és ágyba pisikélés, majd "Anya...Anya"- kiabálása, majd Anya hangos kiabálása, azért mert bepisiltem---megvolt
Egy nagy alvás, fél négyig---megvolt
Koppány értem jött, haramiáskodtunk, döngettünk a motorral a főtéren---megvolt. (Itt engedtessék meg, de megjegyzem, hogy két dolgot nagyon sajnálok. Ád egy, hogy nincs még hosszú hajam, mert úgy az igazi, ha már döngetem a motorom és repesztek a főtéren, hogy csak úgy lobogjon a hajam, de nem megy...:-(még, ád kettő, a Koppány gyorsabb nálam és mindig lehagy, így látszik, hogy ő még vagányabbul dönget előttem, ezt még gyakorolnom kell....
Pogi evés, üdítő ivás, hűtőspult üvegének összefogdosása, sütiknek való kiabálás---megvolt
Pincérnénik agybajba való kergetése---megvolt
Játék este, mosdás, kádba kakilás, visongás Mami részéről, engem vízből kikapás és letusolás, majd megbocsátás és éneklés, valamint szundi előtti nagy puszik Mamitól---megvolt.

És az, hogy levetkőztem e miután Mami betett az ágyba, az már csak az én titkom:-)

(Mami reménykedik, ha felmegy, lesz Lulun pizsama és pelenka is, annyira nem tetszik ez az új játékod Lulus)

2010. január 25., hétfő

....

..visszakanyarodva az előző bejegyzésemhez, muszáj vagyok Mamit megdicsérni! Mert az igaz, hogy egy szurit így is kaptam, de a másodikat (ami ma a második lett volna) azt már megkaptam, csak a doktor néni elfelejtette, aki egyébként nagyon-nagyon jól ismer...csak ez a szurim, amit ma még be akart bökni, már megvolt. Szóval Mami megtalálta a kiskönyvben, hogy az már megvolt, így csak egy szurka volt.
Mondjuk tudtam, hogy ezért megyek és már készítettem a lelkecskémet az odaúton, de az ajtóban elkezdtem cidrizni. És mikor a cicimet hallgatta a karikájával, na az kész, eltört a mécses és abba sem hagytam a sírást, amíg a bökés után meg nem kaptam a hello kittis pez cukorkámat telis-tele cukkerral. Na, ezen a ponton megbocsátottam mindent mindenkinek.
Ma egy szellem felült a motoromra és kimotorozott az utcára és otthagyta a járgányom. Nem tudjuk hogy került oda a járda közepére az én csodaszép járgányom, de mikor jöttünk a szuriról ott volt. Talán a cicáim próbálták meg ellopni, csak addig jutottak. Talány. Minden esetre a Mami kétszer is ellenőrizte, hogy tuti az enyém, de az volt. Úgyhogy összeszedtük, visszatettük a garázsomba és kulcsra zártuk a fészert. Na ezt szedje ki bármelyik cicó!
Holnap szivárványkás napom lesz és délután meg megyünk Koppánnyal motorozni.
Ja, és új őrületem van. Miután Mamiék megfürdetnek, pizsibe raknak, betakargatnak még ébren szoktam maradni és anyaszült meztelenre vetkőzöm az ágyikómban. Valahogy az ügyességem akarom megmutatni nekik, hogy milyen szuperszónikusan szabadulok meg a rucikból, de Mami suttyomban, alvás közben mindig visszaöltöztet és reggel újra pizsiben ébredek, pedig imádok pucér lenni.

Szuri.....

...na nem, nem Szuri a Fifis meséből, hanem szuri, olyan szuri, amit a doktornéni ad. Mit szuri! Szurik. Kettő. És egyszerre. Én nem tudom mit képzelnek a felnőttek, most azt hiszem pontot teszek a mondatom végére és...és elbújok az asztal alá, engem nem lyuggatnak ki! Nem vagyok kis takonypóc, aki tűri, hogy döfködjék, nem Mamikám, én a Te okos Lulud vagyok, és megszöktemmmmmmm................mond le a 6 órás jelenésemet a doktornéninél!

2010. január 22., péntek

Blogom

Csak ámulsz-bámulsz ugye, kedves rendszeres olvasóm?! Megújult a blogom, lévén nemsokára két éves leszek és most már nem lehet csupa babás-habos a naplóm sem, mert én már nőci vagyok. Ezt Mami is minden nap értékeli, amikor kicsámpázom a féltve őrzött magassarkú cipőit. Állítólag nagyon jó a szemem és az érzékem a cipőkhöz, mert mindig a legdrágábbakat szedem elő a rejtekhelyéről, hogy azt csámpázzam szét. Hm........

Még egyszer köszönet Ritának a segítségért a blogomhoz, tutiszupi szép "lettem".

Tegnap megvolt a beharangozott fotózás. Három felnőtt: Mami, Apuci és a Kornél fotós tépte a haját, mert nekem semmihez sem volt kedvem. Sem öltözni, sem a kamerába nézni, aztán meg elnézni. Sem jópofát vágni és úgy ánblokk semmihez sem volt kedvem. Míg nekem ez a kedvtelenségem volt, ők addig-addig izzadtak, míg az első blikkre is csuda szép fotóim kerekedtek, amiből néhányat majd megosztok veletek, amint kézhez kaptuk őket. Előre bocsátom, hogy a nyersanyag szuper volt a fotózáshoz:-) Na, jó, azért a Kornél is szuper volt, le a kalappal előtte, hogy a két órás nyekergésem alatt egyszer sem hagyta abba a kattogtatást.
Tegnap este 9-kor aludtam el addig tartott ez az egész mizéria, úgyhogy jó sokáig, 8-ig aludtam reggel, amit Mami nagyon pozitívan értékelt. Bevásároltunk, ebédet főztünk, délután meg megyünk a Koppányékért és közösen indulunk a Sára névnapját megünnepelni. Alig várom, mert Mariann, ha minden igaz, tortát süt nekünk....meg amúgy is, imádom a barátaimmal tölteni a délutánt.

Végre Ági nagyi is hazatért Zoétól és Jonastól, már egy hónapja nem láttam a Mamám, de már kétszer is telefonáltunk. Azt mondta, hogy annyi ajándékot hozott, hogy nem akarták felengedni a repülőre, de meggyőzte őket azzal, hogy az unokája megérdemli a plusz súlyt.
Ennyi mára, jó hétvégét mindenkinek, puszi, Lulu

2010. január 19., kedd

Egy sima kedd

Hello mindenkinek,

ma tulajdonképpen a szokásos kedd volt, annyi kivétellel, hogy ma festegetős nap volt a szivárványvilágban. Ma megtudtam, hogy a bölcsinket igazából szivárványkának hívják és ez annyira tetszik, hogy ezen túl én is így fogom hívni. Szóval ma festegettünk a szivárványkában és az első munkám életemben egy farsangi maszk volt. Nagyon szép lett, Mami el is tette emlékbe.
Délután értem jött a Koppány és kimentünk a Fő térre motorozni egy kicsit, aztán meg Anyu meghívott minket a Marcipánba egy kis eszem-iszomra. Mami ügyi volt, mert elhozta a kis dvd lejátszómat és Fifit, meg Pipit néztünk. A Fifi egyértelmű, a kis virágos mese a Pipi meg a Kis vakond, de én úgy hívom, hogy Pipi.




Aztán ma még rucit is próbáltunk, mert csütörtökön igazi fotózásra megyek, Mr. Gáti Kornél stúdiójába. Lesz egy pillangótündéres is, amit minden nap felpróbálok itthon, mert annyira tetszik. Pörgök, meg forgok benne és van két szárnyam is, de repülni azt még nem tudok. Remélem a Kornél szebb fotókat csinál majd rólam, mint a Mami. Ja és csatolok még egy fotót is. Megtaláltuk a megoldást, hogy hogyan tudok esti mesét nézni, miközben Mamiék a híreket nézik. Íme:






puszi mindenkinek, Lulu

2010. január 15., péntek

Hogy jön a Mikulás január 15-hez?

...hát úgy, hogy végre nálunk volt a szokásos haramia parti csütörtökön és Sára anyukája elhozta az ő fényképezőjüket, hogy Mami letölthesse a fotókat. Így tudom most közzétenni a Mikuláspartin született fotóimat. Íme:









Szóval tegnap buliztunk nálunk, itt volt Sára és Koppány is a Anyukájukkal. Akkora, de akkora kuplerájt csináltunk mi hárman, hogy Mami csak fogta a fejét. Az összes játékomat előbányásztuk a legrejtettebb zugokból is és szétterítettünk mindent a nappali közepén. Aztán vacsoráztunk, amiből ettünk ugyan egy keveset, aztán a maradékot még úgyszintén odamázoltuk a parkettra. Én nem is értem, hogy a Mami minek takarít a bulik előtt....
Ma meg azon túl, hogy vásárolni voltunk és kaptam egy csomó színes felsőt, Anyu elvisz a bőrgyógyász nénihez, mert csúnya pöttyök jelentek meg rajtam mindenütt és sebesre kaparászom magam egész nap és még álmomban is. Éjjel még a pizsamámat is leveszem álmomban, hogy jobban tudjam vakarászni magam. Nagyon nem szeretek doktor nénihez járni, de annyit Mami megígért, ez a doktornéni nem a szurkálós "fajta", úgyhogy kicsit nyugodtabb vagyok. Ja, igen, nem is írtam, a szivárványban van két új pajtásom. A Gáborka és a Noémi. Mindenkit befogadtunk és szeretünk. A Félix meg olyan gálás lovag, és azt hiszem szerelmes is belém, hogy megígérte csak és nekem kizárólag ad majd az epres gumicukrából, amit azért kap az anyukájától, ha végre sikerül a wc-be nagydolgoznia. Hajrá Félix én drukkolok neked!
Ma még jön hozzám a Laci Papa, hogy megtanulja hogy kell este fürdetni és lefektetni, mert holnap Apucit meg Mamit elengedtem egy koncertre, de csak azzal a feltétellel, hogy éjjel hazajönnek és tőlük is kapok jó éjt puszit, mint mindig. Mindenkinek jó hétvégét kívánok, puszi Lulu

2010. január 11., hétfő

Süsü, a sárkány

Sziasztok, mint ahogy azt tegnap beharangoztam, ma életemben először igazi színházi előadásra mentem Koppánnyal és Sárával és megnéztük a Süsü, a sárkányt. Már akkor nagyon örültünk egymásnak, amikor még csak az előtérben vártuk, hogy elkezdődjön az előadás. Annyit rohangáltunk, hogy közös képet sem sikerült lőnie a Maminak, pedig ott voltunk mind a hárman:

én: Koppány:

és Sára


mi hárman ülünk a kezdés előtt.






Az előadás szuper volt.Jó hangosan kezdődött és egyből a kis Süsü volt a színpadon. Csak néztem-néztem mi az a sürgés-forgás a lábaim előtt. Úgy kezdődött a Süsü, hogy kinevették a testvérei. Aztán "megnőtt" a Süsü és akkora volt, mint az emberek. Találkozott a "jókirályfival" és megküzdöttek a "szép királylányért". Ott volt még a Dadus, az öreg király, a kancellár, a sárkányfűárus, a zsoldosok és a palota további lakói. Még halacskás szökőkút is volt. A Süsü kétszer is okádott tüzet és egyáltalán nem féltem. Végigtapsoltuk a dalokat, nagyon-nagyon tetszett, imádok színházba járni. A végén előjöttek a bácsik-nénik és mindenki meghajolt. Itt már mindenki jóban volt, még a sárkányfű árust sem bántotta senki sem. Így volt vége az előadásnak. 10-kor kezdődött a Süsü és majdnem délben lett vége, így Mami még elvitt a McDonaldsba, ahol a kötelező Happy Meal menüt kaptam. Viszont délutánra már annyira feldobódtam, hogy csak másfél órát tudtam aludni. De mindegy, szupi élménydús napom volt, mindenkinek ajánlom a Süsüt, hogy nézze meg, nekem nagyon tetszett. Puszi, Lili
és hogy mindenki élvezhesse a Süsü fő zenéjét ide csatolom nektek, szeretettel....

2010. január 10., vasárnap

Hétvége

Sziasztok, már megint hogy eltelt egy hétvége!!! Szinte elröpült az egész. Tegnap finomat ebédeltünk, Laci papa is itt volt, aztán délután a Mala Gardenben igazítottam a pincéreket és Apuciékat. Nagyon imádott az összes pincér, az egyikük megígérte, hogy meg is várja, mire felnövök:-)
Különben mesét néztem, sült krumplit ettem és belenyalogattam Apuci rozéjába. Mamival igazi "lányok együtt elvonulós" wc-zésen vettem részt és mikor visszaértünk akkor vágyat éreztem arra, hogy mindenkivel jó hangosan megosszam: "Anya pisilt".
Holnap nagy nap vár rám. Életem első színházi előadására megyek Mamival, Koppányékkal és Sáráékkal. Megnézzük a Süsüt. Holnap este elmesélem, hogy milyen volt. Puszi, Lili

2010. január 8., péntek

Ónos eső és előszörre sikerülő ez+az

Sziasztok, ma két dolog is történt velem, ami még soha előtte, így alig bírom ki, hogy megosszam veletek...
Először is reggel életemben először (és akit zavarnak a hátsófertályos részletek ne olvasson tovább) belekakiltam a bilimbe. Csak így, mindenféle figyelmeztetés nélkül egyszer csak megtörtént. Mami nagyon büszke volt rám, körbetáncolta a művemet és mindjárt hívtuk Aput is a jó hírrel. Mami mondta, hogy nagyon ügyes nagylány vagyok és azt ígérte nyáron teljesen leszoktat a pelusról. Erre azért kíváncsi leszek, de mindent bele Mami én veled vagyok.
A másik, és ez nem igazán passzol a kakis témához, de mit csináljak.....először ettem meg úgy az ebédemet, hogy mindent, amit kaptam megettem a tányérról. Jó-jó. Nem volt nehéz dolgom, csirke volt sült krumplival, ketchuppal, meg éhes is voltam, így befaltam mindent, úgyhogy másodszor láttam ma, az én Mamikámat könnyektől párás szemmel tapsikolni nekem.
Délelőtt jégpálya alakult ki az esőnek következtében, úgyhogy nem is volt sok jobb dolgunk, megsütöttük az almás sütiket. Igaz én nem kóstoltam, mert még forró volt ebédkor, de biztos finom lett, mert mi csináltuk Anyával. Majd délután tesztelem.
Mindenkinek jó hétvégét, puszi, Lili

2010. január 7., csütörtök

Képes

Sziasztok,
ma keveset írok, inkább beszéljenek a képek.
Elvitt Mami reggel a Szivárványba, délután 2 és fél órát szundiztam és délután pedig a Sáránál játszottunk. Nagyon jó napom volt, újra esett a hó. Felpróbáltam ezért Mami csizmáját, hátha ekkora hóban kell közlekednem.Este pedig lenyomtam Apucival a kötelező fekvőtámaszait. Holnap visszaeszem a ledolgozott kalóriákat, mert almás sütit sütünk Anyuval.
Puszi, Lili

2010. január 5., kedd

BOLDOG ÚJ ÉVET



Hát igen-igen, még nem is írtam idén, ez azért van, mert Mamiék kitolták későbbre a lefekvési időmet egy, kettő, meg annyi, de annyi minden történt velem, hogy csak na.
Először is a szilveszteri buli.....szupi volt, Evivel, meg az ő nagymamájával töltöttem, amíg a szüleink köszöntötték az új évet. Délután játszottunk Evivel, aztán az éjfélt én békésen végigszundiztam, ő meg még fél háromkor is éberen figyelte a tv-t a nagymamájával és buliztak szilveszter alkalmával.
A szüleink másnap reggel jöttek haza, de állandóan ásítoztak, úgyhogy nem bosszantottam én sem Mamit és Apucit.
Aztán másnap Koppányékhoz mentünk. Meghívtak bennünket egy koccintós partira. Megnéztem Koppány összes ajándékát, amit a Jézuska hozott neki. Aztán meg közösen néztük a Thomasos DVD-jét.
Aztán, mivel Nagypapa is megérkezett az utazásból, a vasárnapom az övé volt. Már nagyon hiányzott, meg én is neki. Egész este játszottunk és meséket olvastunk az új könyveimből.
Ma meg képzeljétek újra nagy havazás indult. Reggel, mikor felhúztuk Mamival a rolót, még a Kitti sem tudott felugrani az ablakpárkányra, olyan fagyos volt minden.
Mami elvitt végre a szivárványba, aminek annyira örültem, hogy amint leparkolt előtte és kivett engem az ülésemből, startot vettem és csak úgy szaladtam be a barátaimhoz. És mindenki ott volt, akit szeretek. Délután meg elmentünk szánkózni a Koppányékkal, meg a Sáráékkal. Én Mamival csúszkáltam. Ő ült hátul, én meg az ölében. Egy pár csuszka után annyira felbátorodtam, hogy egyedül akartam menni. Mutogattam a szánkóra és mondtam: "Lili, Lili", de Mami nem engedett, úgyhogy kivágtam a hisztit, hát mit gondol....de így sem engedett egyedül lecsúszni.
Már rég írtam, hogy milyen sok mindent beszélek. Pl tudom, hány éves vagyok: egy (nagyon szépen mondom) és mikor Mamiék kérik, hogy angolul: akkor mondom"one".
Négyig tudok számolni és tudom melyik szín a piros, amit így mondok: "pios", sárga, vagyis "sága", zöld, ami "szőt" és kék, ami "ké", és egy csomó állathangot is tudok: iá, miáu, búúúú, vaú, beeee, röfröf, cici (ez cin-cin) és így tovább, és így tovább. Meg amúgy beszélek-beszélek egész nap.
Mindenkinek nagy puszi, Lili