Beteg a gepunk

Ahogy igertem, hogy mostanttol majd en igy, meg ugy jelentkezem mindennap, sajnos nem megy.... Egy egesz bogre tejeskave landolt a klaviaturankon, aminek kovetjezteben egy csomo betum nem hajlando eletre kelni. Most is Mami telefonjarol jelentkezem, de innen irni nem egy egyszeru muvelet. Kis kitartas, dokibacsihoz utaljuk a gepet es ujra jelentkezem. Meg annyit, hogy ma vegre ujra haramiaskodhattam Saraval es Koppannyal. Szuper volt, puszi Lulu

Vissza a régi kerékvágásba...

...kicsit elcsépelt a címem, de igaz, visszatértem, visszatértünk a régi kerékvágásba. Ennek örömére ma bölcsiben voltam, ahol annyi új gyerek volt, hogy amikor megérkeztem, hirtelen azt hittem nem jó helyre vitt a Mami. Aztán, amikor Esztert megláttam, már tudtam, hogy minden oké. Mami el is ment haza, kitakarított szépen és pont visszajött értem, amikor elfelejtettem szólni és beszaladt a barna medve a bugyimba. Ezt leszámítva ügyesen a bilire jártam. Ma rendezgettük a görög képeinket és találtam egy videót, amit ide linkelek be. Apucival kergetőzünk a parton. Remélem nektek is tetszik.
Puszi,
Lulu


Ui: Ja és itt az ősz. Hideg van, eső és cidri. :-(

Görögország

Kedves Olvasóim!

Újra itt vagyok, megérkeztem, nagyon hiányoztatok és nagyon hiányzott az én selyemcukorka blogom, de Görögországban sajnos nem volt netem és hát ott voltam. Nyaralni. Másodszor, ezen a csudiszép helyen, amit úgy hívnak Siviri. És görögül is tudok már. Két szót...Egy, jaszasz. Így köszöntünk és kettő. fariszto...így köszöntünk meg ezt-azt.
Tehát, az elmúlt 8 napot Görögországban, Chalkidikin töltöttem 35 fokos nyári melegben, az Égei tenger partján. Nagyon-nagyon jól éreztem magam. Főleg, mert az én Ági nagyikám, és legjobb barátnőm Evike is velünk volt. Na meg ugye a szüleim, a kereszt szüleim és Ica mamit is meg kell említenem, mert nélkülük biztos nem lett volna ilyen szupi a vakációm. Tudom, szerintem is nagyon vicces, hogy még csak két éves vagyok és már negyedszer voltam nyaralni (itt másodszor), de ez a helyzet, szuper kis életem van az én örökmozgó szüleim mellett.
Repülővel indultunk még 15-én. Eviék már korábban kiutaztak, ezért a keriapuék vártak minket a reptéren. Egy óra laza kocsikázás után (amit én végigszundáztam miközben a jófej szüleim és keriapum üvöltő Demjén Rózsi koncerttel ünnepelt) értük el a szállást. Két szobánk volt, meg egy konyhánk. Én Ági nagyit választottam hálótársul. Jól elvoltunk, mert egy éjszaka kivételével az összes éjjelt végigaludtuk, még úgyis, hogy alattunk és mellettünk is minden éjjel buliztak. Minket napközben annyira kiszívott a tenger, hogy éjjel csak bezuhantunk az ágyunkba. Azt hiszem Mami és Apuci minden este elszöktek a kerianyuval, meg keriapuval ide-oda, de engem ez nem zavart.
A program minden nap hasonló volt. Sokáig aludtunk, aztán irány a part, ami rögtön az apartmanunk előtt volt. Evivel pancsiztunk, homokvárat építettünk, locsoltuk egymást és közösen gyakoroltuk ki a "hagyjuk abba a pelenkás korszak" technikáját. Így versenyt pisiltünk a homokba. Egyébként Mami azóta is csak az alváshoz tesz rám pelust és a többi dolog kizárólag a biliben végzi.
Délben szundiztam- Ági nagyival, persze - aztán délutántól estig megint a tengerparton voltunk. Este pedig vacsiztunk (Mamiék elég furcsa földönkívüli dolgokat-nyolclábú lényeket pl), de mivel Ági nagyi is tészta fan, mint én, mi elég jól elosztottuk egymást közt az adagokat. Aztán vacsi előtt és után (illetve egyszer-kétszer helyett is) körhintára pattantunk és kifulladásig (meg addig, amíg volt aprópénzünk) pörögtünk a körhintákon. Idén hoztak újabb játékokat, úgyhogy nagyon-nagyon jól elbulizgattuk Evivel az estéket.
Tegnap érkeztünk haza, azóta nagyon sokat alszunk és Mami a hazatérés örömére magyaros csirkelevest főzött, amit majdnem teljesen egy kondérral felfaltunk.
Nagyon-nagyon szép volt a nyaralás, nagyon jól éreztem magam, remélem jövőre is ugyanígy, ugyanitt. Nem is írok most többet, beszéljenek a képek.
Ja, most egy ideig nem tűnök el, végre megint tudom írni a selyemcukorka blogot.
Puszi,
Lulu

Mamival

Part

Pálma

Paci

Barikával megyek a strandra
href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEggRM2E9fgLjMuzal4qQb9lMX_fC4FXPl78lK5BglU_vuhVDj1a1FRDorcmSeoydzFpVwNPDjLF9GbYVvLlTvOVhcykSzNnUNHqU588vE_ZI7uNMOH3uqKPlw0fVIIjt1ORWin-hgPANHk/s1600/26Barival+a+strandra.jpg">
Nézem a bohócelőadást Elaniban

Evi

Arcfestéses pofi

Csajok


Kerianyuval és Keriapuval


Csak nyáron...:-)

Li, vagyis én

Barinők


Ági nagyival

A kavicsváram


Copfi


Melegedő


Fagyizás kilátással


Nagyik és mi


Indulunk a strandra


Evivel


Mami és Kerianyu


Lu


Mamival Ealniben


barátnők





Mamival


Indulunk vacsizni


Játszunk


Apu megépítette, én megpusziltam érte




Szundi Siófokig

Imádok repülni
href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0mn29Z_CYRVj4vmJXqA12O7vK2p79-ZgV1U4L3FhJ9f3Vx_E4sspbE4Jbv2HLcVU5Bkgq6PPSTtl4gEbulgSE3AusBAyn7G1YYdsb3wjX7iTgTwCQppx4ukkEX7v36xqm7173cp4rPyA/s1600/31Im%C3%A1dok+rep%C3%BClni!!!.jpg">

Nyaraltunk a hétvégén

Igen, beindult a szezon és mi tősgyökeres Siófokiak révén (Mami csak tiszteletbeli tag, de úgy is ér) itthon kezdtük meg a nyaraló szezont. Pénteken Apuci meghozta Ági nagyit (aha, szóval megint le leszek passzolva esténként....)és sokáig mind fent maradtunk és a kertben hűsöltünk a gumipancsimban. Szombaton pedig a parton strandoltunk a Mólónál, így a meleg balcsin, strandon és a homokon kívül a fagyi is csak egy karnyújtásnyira volt. Jutott mindenből rendesen. Nagyon élveztem, főleg, amikor Apucival pancsiztam a Balcsiban és eljátszottuk, hogy jön a cápa a víz alatt. Persze, tudtam, hogy Apuci keze markolássza az elérhető testrészeimet, de akkor is nagyon vicces volt az egész. Sikerült egy Andris nevű új hódolót is magam mellé kerítenem, úgyhogy gyerek társaságom is volt.
Vasárnap meg megint otthoni pancsi napom volt, mert apucinak délután meccse volt. Mi is kimentünk egy félidőre, de olyan forróság volt, hogy még a Laci papa által vásárolt fagyi sem tudott minket lehűteni, így inkább hazamentünk.


Kedves rendszeres és az "oldalamra tévedt" olvasóim. Egy ideig most nem tudjátok Lulu legújabb kalandjait olvasni. Azt gondoltam ki, hogy az ok, legyen titok(bár sokatok talán tudja is:-D) és kérlek látogassatok vissza nemsokára, amikor is olvassátok majd a beszámolómat, hogy hova is tűntem.
Addig is, ne lógjon senki a neten, tessék menni napozni és pancsizni, de UV ellen védekezni, mint én is.
Puszi,
Lulu

glitter-graphics.com

Hőségriadó

Már tavaly is volt ilyen....fú annyira emlékszem. Éjjel kb 11-szer találkoztam a Mamival. Na nem azért, mert annyira akartunk, hanem azért, mert punnyadtam az ágyban konkrétan és annyira állt a nyitott ablakok ellenére a levegő, hogy nem volt jobb dolgom, mint Mamit szólongatni. Aki jött is szegénykém, itatgatott, de hűsebbet azt nem tudott nagyon csinálni, így maradt a szólongatás, ivás, visszaalvásos projekt. Aztán reggel korán, amikor még csak kicsit volt meleg elintéztük a bevásárlást és elmentünk a mezemért, amit a megírattak a nevemmel és holnap, Apuci utolsó meccsén fogom viselni. Ez még nem tuti, mert az egész annyira nájlon, hogy egy perc alatt összeugrik rajtam ha Nap éri (tudjátok, az az igazi jó kis eredeti nájlon mez, ami csak úgy szórja a szikrákat, ha kap egy kis pozitív töltést és hozzá érsz. Na pont olyan). Szóval vásárlás után haza és próbáltuk a kert összes hűs pontját felfedezni, ami 11-ig sikerült is, de akkor bevonultunk a lakásba. Addig meg Mami a melegre való tekintettel a következőket csinálta:
-kergetett az iszivel (Mami, kidurranok, béka nő a hasamban!!!)
-kergetett a naptejjel (Mami utálom, ragadok és olyan vagyok, mint légy a papíron)
-kergetett a sapkával (hogy még melegebben legyen a fejem)
Viszont van jó dolog is. Egész nap pelus nélkül vagyok és legtöbbször előre érzem, hogy jön valami. Kivételt képez az egyik tegnap délutáni eset, amikor is konkrétan a szomszéd ajtaja előtt kismacska látogatás közben jött rám egy kis barna és hát oda tettem ki az ajtó elé. Egy ideig szerencsém volt, mert azt hitték, hogy a kismacskák nyomatták oda a kaksit, de sajnos lebuktam az első lábemelésnél, amikor is Mami, igaz leszúrt, hogy miért nem szóltam, másrészt meg úgy röhögött, hogy örültem, hogy így megörvendeztettem.
Szóval tanulom a leszokást, már csak azért is, mert ha nem kell több pelust venni, a havi tízest a Mami nekem ígérte, mindenféle klafa cuccra, amit eddig a pelusra költöttek. Annyi sok minden másra tudom majd költeni, a kaksizásom most túl sokba kerül nekem is, így ideje leszoknom a pelusról. (Kösz Luluka!!!-Mami)

Délután a felfújhatós szerkezetemben pancsizok, ami elég szupi, mondjuk nem annyira menő, mint a Lóri Balcsi alakú medencéje, amibe tegnap estem bele. Már nem igazából, hanem szerelemből. Lóri kertjét már eddig is bírtam, mert ugye meséltem korábban, hogy csupa rámpa az egész ház körül és jókat lehet gurulni a motorommal. Meg van egy nagy rész zöld füves kert, ahol akkorákat brékeltem és bukfenceztem Zozóval és Katával, hogy már szédültem a végére. De a lényeg mégiscsak a medence. És teli van vízzel és csak rám vár. Kár hogy tegnap este csak fél kilencre értünk át Lórihoz, amikor is még le kellett küzdenünk a szunyoginváziót (Köszi a Kata a herbás, citromos, lejárt szavatosságú (LOL) írtószerért-nem ütött ki) és nem igazán volt már strandidő. Így csak fröcsiztem mindenkit, akit értem és ne szóljatok senkinek, de igen! Megint tíz után kerültem ágyba. De hát mire való a nyár, a nem erre. Meleg! Szúnyog! Balcsi! Medence! Barátok! Késői ágyikóba menés! Ez mind, mind a nyár kellékei. És én imádom a nyarat, igazi nyári lány vagyok!

Medence parti Koppányéknál

Már tegnap óta -mióta Mami beharangozta, hogy megyünk - vártam a ma négy órát. Mentünk Koppányékhoz felavatni az új medencéjüket. Igaz ők már hétvége óta avatják, de azért mégis más, amikor vendégeket is fogadnak.
A negyven fok az megvolt és épp indultunk volna, amikor leszakadt az ég! De mit nekünk Medárd! Motor helyett autóba szálltuk Mamival és mire Koppányékhoz értünk (cirka egy és fél perc) elállt az eső.
Szóval semmi akadálya nem volt a medence partinak. Hát az új medence akkora, hogy, amikor Szilvi beletett én betojtam, mert a mellemig ért a víz és a Mamik tudtára adtam, nagy visítások közepette, hogy azonnal szedjenek ki. Koppány meg Sára élvezte a nagy medencét is, de én inkább a kisebbe pancsoltam. Szerencsére Koppány és Sára is csatlakozott hozzám később és jól össze-vissza locsoltuk egymást.
Aztán -mivel mind pelusleszoktatósok vagyunk - versenyt pisiltünk a fűbe, illetve én (továbbolvasni csak erős idegzetűeknek, vagy kisgyerekeseknek:) bemutattam később egy barna medvét is, úgyszintén a fűbe. Kis takarítás, boka lepucolás és újabb vizicsata következhetett.
azt hiszem legközelebb újra megpróbálom a nagy medencét is, mert koketáltam-koketáltam vele, de azért az utolsó pillanatban inamba szállt a bátorságom. Azon azért morfondíroztam, ha Koppánynak, meg Sárának annyira bejön, akkor talán nekem is tetszeni fog. Legközelebb. Valószínűleg csütörtökön. Bátrabb leszek ígérem. (Mami meg Apuci csak nem hordtak hiába a babaúszásra....)

Puszi mára. Lulu

Jövök-megyek

Jaj, hát annyit jövök-megyek az utóbbi napokban, hogy egyszerűen időm sem volt megírni ezt a rengeteg történést. Már nem tudtátok hova tűntem mi? Nem, még nem mentünk nyaralni, csak itt a nyár és sok-sok progit szervezünk végre.
Ma is 10 után értünk haza, épphogy csak beestem az ágyikómba, de már délután eldöntöttem, ha törik, ha szakad, ma akkor is megírom az élményeimet.
Először is csütörtökön este megérkezett az Ági nagyi és annyi ajándékot hozott, hogy még péntekre és szombatra is jutott belőle. Megbeszélgettük az elmúlt hetek eseményeit. Látogatóban volt a Zoénál és a Jonasnál Németországban. Olyan nagyok már az unokatestvéreim, hogy alig ismertem meg őket a fotókról. Mert hogy hozott Ági nagyi vagy százat (mármint fotót) és azokat nézegettük esténként. És minden délután megettünk egy nagy adag fagyit is az ági nagyival. Ez volt a mi kis külön délutáni jól megérdemelt fiesztánk.






szombaton két sporteseményre is drukkoltam. Ezekre külön felszerelést kaptam Mamitól. Így festettem:






Először is Apucinak. A szombati nap vízválasztó volt, mert megnyerték az utolsó előtti meccsüket és így bajnokok lettek. Vagyis egy osztállyal feljebb jutott a csapat. A másik sportesemény a Sanyiéké volt, de ott nem sikerült jól drukkolnom sajnos. Az eredményt úgyis mindenki tudja. Ha valaki mégsem: 6:1. Na. Ezen nincs mit tovább ragozni.

Vasárnap meg leginkább Ági nagyival fedeztük fel a kerti játékokat. Itt a nyár, teljes erővel, melegen süt a Nap. Sokat pancsiztunk a kerti csapnál. Délután meg lementünk a Malába. Jöttek barátok is. Bajzi és egy új barát is, aki tegnap még a Sanyi passzát lőtte hálóba, ma meg már itt volt velünk délután.
A Malát nagyon szeretem. Nem csak mert hatalmas adag fagyikat tüntethetek el és nem is csak azért, mert a kerti tó és az akvárium halacskáit hajkurászhatom



hanem azért is, mert nagyon szeretek a parton szaladgálni és élvezni, hogy itt a nyár, sokáig világos van és meleg.

Ma meg hétfőn reggel rekordot döntöttem. Negyed kilenckor ébredtem. Mami már többször is rám nézett, mert nem akarta elhinni, hogy eddig alszom. pedig így volt, ezt teszi ez a sok jövés-menés. A délelőtt hamar eltelt vásárlással pici játékkal. Délután pedig Mami Kata barátnőjével csajos délutánt tartottunk. Elkocsikáztunk Fehérvárra és plázáztunk, sült krumplit ettünk. Igaz Kata elment zongoraórára, addig Mamival leginkább mozgólépcsőztünk, de aztán újra csatlakozott Kata és tovább shoppingoltunk. Katát bevettem a családba is. Ha kérdezték, hogy ki ő, hogy hívják, teljesen természetes volt, hogy ő Horváth Kata, vagy Tata, vagy Taka....minden estre, Katát nagyon szeretem és nem csak azért, mert meglepett egy plüss virággal:-)

Hazafelé csatlakoztunk Apucihoz és Zozóhoz a Malában. Zozót amúgy nagyon bírom, de egyet nem teszek. Nem puszilom meg. Folyton borostás, hát mit képzel? A játék, a kergetőzés, a csikizés és a békakurutty hallgatás mehet, puszi, az nuku, nincs, amíg meg nem találja a borotváját!
És most kedves olvasóim, zárom soraim, megyek szundizni, mert holnap szivárványkába megyek, utána pedig felavatjuk Koppányék új medencéjét, amibe a Mamik is megmártózhatnak. Szupi lesz, már alig várom.
Puszi, Lulu

1 fotó

Kedves barátaim, ma megleplek Titeket,mert talált Mami egy fényképet a mappái rendezése közben, ami valahogy elfelejtődött. Olyan jó volt megtalálni ezt a csapatfotót még a szülinapomról. Gondoltam gyorsan belinkelem és visszahozok Nektek is egy kis apró emléket arról a napról.
Különben itt az Ági nagyi, úgyhogy holnaptól dupla figyelem nekem. Hurrá. Puszi, Lulu

Apu megkeresztelkedése

Igen, jól olvastátok. Egyenlőre nem én, hanem apu esett túl a megkeresztelkedésen. (Amúgy jó kis nyelvtörős szó mi?)
Az egész előzménye az, hogy mami és apuci nagyon szerette volna, ha kedves és közeli barátaink Betti és Sanyi elvállalják, hogy az én kereszt szüleim legyenek. Mivel ők elvállalták, sőt cserébe megkérték Mamit és Apucit, hogy vállalják ugyanezt Evikének, így adta magát a helyzet, hogy Apu maga is megkeresztelkedjen, mielőtt ilyen feladatot vállal. És ő megtette, Eviért, értem és a kis "hatos fogatért".
Nagyon-nagyon vicces helyzetet vártunk. mami lelki szemei előtt megjelent egy filmrészlet a Bazi nagy görög lagziból, amikor egy felfújhatos vicces-színes medencében szenteltvízbe döngölték a felnőtt keresztelkedőt. Na ez tegnap elmaradt. Ellenben szentelt víz, ostyaszopogatás és imádkozás az volt.
Na, de nem is vágok a közepébe, ahogy szoktam, hanem kezdem az eseményeket az elejéről. Először is Mamival kicsíptük magunkat otthon. Igazi nájlonharisnyát kaptam Mamitól a jeles alkalomra és a "tárgyalós" kabátomat húztuk fel. Apucinak és a többieknek is nagyon tetszettem. Szinte én voltam a főszereplő, szegény Apuról kicsit lehúztam a reflektorfényt.
A templom annyira nem tetszett először. Sötét volt, fénytelen, szobrok meredtek rám a falakról és idős-nénik s bácsik motyogtak nagy, roppanós fapadok között. A frász jött rám. Gondoltam akkor mehetünk is, de többszöri "Haza! Haza!" felkiáltásomra Mami csak annyit mondott, hogy várjak egy kicsit, mindjárt kezdődik a mise és a keresztelést. Aztán felkapcsolták a villanyokat és úgy-ahogy megnyugodtam. Előjött egy Pap bácsi is piros ruhában és olyan szépen beszélt Apuhoz és Apuról, hogy tényleg megnyugodtam, hogy nem is olyan rossz hely ez. Mondjuk sokat javított a helyzeten, hogy a Mami pénztárcáját úgy pakolhattam ki a padokra, hogy azt Mami külön kérte. Máskor jó mérges, amikor összekeverem a kártyáit, most meg ő kínálta fel a lehetőséget. Ki érti ezt? Mindenesetre éltem a helyzettel és az összes kártyát bedugdostam a repedt padok réseibe. Aztán később Apucit lelocsolta a Pap bácsi és kapott egy nápolyit, aztán útjukra bocsátotta a híveket, meg minket. Egy néni énekelt a hátunk mögül és azzal már vége is volt az egésznek. apuci a keresztfiú, Ica a keresztmami és Papapa meg én a piknikbe vettük az irányt, megünnepeltük Apucit. Mondjuk pont ő lelépett edzésre, én meg a gyereksarokból csak azért dugtam ki az orrom, hogy bekapjak egy-két kanál levest, de azért jó kis levezetése volt ez a tegnapi napnak.
Most jövök én és Evi, azt hiszem júliusban. De az egy külön történet lesz.
Puszi, Lulu


Itt figyelek a templomban




Apuci és keresztmamija Ica




és az ünnepi vacsora