Március idusa

Elmondom, hogy mit tanultam ma Mamiéktól, a mai napról.
Mami reggel, amikor már tuti volt, hogy nem lesz Dora baba a tévében, azt mondta, hogy elmond egy történetet a márciusi ifjakról helyette....
Régen-régen 1848-ban Magyarország még nem úgy nézett ki, mint ma. Az emberek sem voltak ugyanolyanok Magyarországon. És március 15-én, vagyis a mai napon több, mint száz éve néhány fiatal fellázadt az akkori elnyomós bácsik ellen és hőstettek sorát vitték véghez. Ilyen volt Petőfi Sándor is, aki nekem onnan volt ismerős, hogy Mami nem egyszer elmondta nekem az "Anyám tyúkját"-, de, persze ez nem tartozik a mai naphoz. Délelőtt 9 órakor megnéztük a zászlófelvonást és meghallgattuk a Himnuszt. Mami mondta, hogy álljak fel. Azt mondta, hogy ezzel tisztelgünk mi is a forradalom és szabadságharc emlékének. Én tisztelegtem is, úgy kell csinálni a kezeddel a homlokodnál, mint amikor süt a szemedbe a Nap.

Így festett az én ünnepi március 15-ém, ami már akkor egy szupi nemzeti ünnepnek indult, amikor Apuci nem ment dolgozni.Tudtam egyből, hogy ez a mai megint az én "kényeztessetek csak" napom lesz.
Aztán én is kivettem a részem a napi munkából. Tyúkhúslevest főztünk, meg brassóit és sütöttünk Mamival sajtos rudat, majd a maradék sajt takarításában segítettem leginkább. Megettem...:-)

Aztán Mami mondta, hogy mennek a "Pilvax"-ba, mint a márciusi ifjak. Olyan kamuszagú volt, szerintem csak meg akartak szökni Tőlem. Tény, hogy engem letettek a Nagypapánál. Az már biztos, hogy én vagyok a kedvenc unokája (persze, mert az egyetlen) mert egy csillogóan szép új dömper várt engem. Szóval Mamiék lebuktatok, csak a Malába mentetek a barátaitokkal és nem is hőstettek végrehajtása miatt gyűltetek össze....rájöttem és ne aggódjatok, máskor is kaptok kimenőt nem kell ahhoz megvárni a következő nemzeti ünnepet...(még jó, mert az augusztusban lesz:-)

Puszi mindenkinek, ja és jövőre követelek magamnak egy kokárdát...idén nem kaptam...:-(
Lulu