2010. március 14., vasárnap

Lakáskeresés 1

Sziasztok,

tegnap volt az első lakáskeresős napunk. Reggel még a Dora baba legújabb kalandjait megnézhettem, aztán indultunk is az első helyre. Én arra számítottam, hogy meglátom a lehetséges új szobámat, ehhez képest az első lakás tök üres volt. Még egy sóderkupac is volt a nappali közepén, ami jó mókának bizonyult. Itthon sosem láttam még ilyet, gondoltam remek hely lesz ez a Budapest, ha a szoba közepén lesz ezentúl a homokozóm. Aztán az Apuék sikeresen lelomboztak, amikor a kocsiban közölték, hogy ide biztos nem költözünk, mert közel az autópálya. Pedig mit nekem a zaj a szmog, ha nem kell figyelnem a rendre sőt ezen túl ebéd közben homokozhatom....
A második lakásban hasonló volt a helyzet, annyi különbséggel, hogy sóderkupac volt a konyhának nevezett luk közepén és azon egy pleccsni cement, ami a fele kupacot úgy keményítette meg, hogy remekül lehetett páros lábbal leugrálni róla, bele a sóderba. Sőt a teraszról rögtön egy játszótérre lehetett kimenni, ahova én meg is szöktem, miközben a szülők kopogtatták a falakat. Mondom én, hogy szupi hely lesz Budapest, de már megint csak fanyalogva jöttünk el erről a helyről is, mert nem tetszett a szülőknek, hogy kicsi a konyha, nincs hely a gardróbnak, pici a fürdőszoba és stb...stb, mind csupa olyan dolog, ami felett szemet lehet hunyni, ha amúgy ki van alakítva már eleve a játszótér.
A harmadik hely egy akkora lakópark volt, hogy tíz percet sétáltunk csak keresztül-kasul a házakon mire odajutottunk egy olyan lakásba, amihez egy kert is tartozott. Itt már semmi érdekeset nem találtam bent, hacsak azt nem, hogy amikor kiléptünk a teraszra, kb. 30 ablakból lehet ránk tekinteni, vagyis színpadként funkcionálhat, ahol elő tudnám adni magamat a többi lakónak akár minden nap, de a szülőknek megint csak nem tetszett ez az egész....:-(
Ezen a ponton Mamiék jobbnak látták, ha felvisznek Ági nagyihoz, hogy ebédelhessek és szundíthassak egyet. Mivel a következő lakásokban nem voltam, nem igazán tudok beszámolni, de ha jól vettem ki a beszélgetéseikből, találtak egy lehetséges "gyöngyszemet".

Fáradtan estünk haza és nagyot szundiztunk. Bár én háromszor keltettem Mamit éjjel. Zavart a fogam...kitartóan hívogattam, hogy "Anya"..."Anya"...és mindháromszor jött az én Mamikám. Megsimogatta a hátam és így vissza tudtam aludni.

Ma Mamiék szerveztek egy talit Koppányékkal, aminek nagyon örültem, mert frissiben el tudtam mesélni a tegnapi élményeimet. A Marcipánban jöttünk össze és annyira otthon éreztük magunkat, hogy látjátok a képeken.....













nagyon otthon éreztük magunkat.

Holnap ünnepi bejegyzéssel jelentkezem,
puszi, Lulu



Ui: Jön a 18. fogam is.Fogy a dentinox és a homeopátiás golyó rendesen....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése