2009. június 8., hétfő

Verda



Üdvözöllek, kedves Olvasóm,

ma mérföldkőhöz érkeztem, Mami és Apuci örömére. Még Karácsonyra nyúlik vissza a mai történet, mert akkor kaptam egy szép, rózsaszínű tütüt az unokatestvéreimtől és a Nagynénémtől, meg a Nagybátyámtól. Már nagyon jól ment a fel és leszállás és mivel Mami szerkesztett az elejére egy madzagot, száguldozni is remekül lehetett vele. Mami mindig mondta, hogy próbáljam magam ellökni a lábaimmal, hogy guruljak magamtól. De nem vagyok én "lökhajtás", húzzatok csak szépen -gondoltam- de ma felfedeztem a vezetés élményét. Apuci épp hazaért a munkából, rápattantam a verdámra és huss, elkezdtem hajtani magam. Mami erre elkezdett sivítani "Tejóisten a gyerek hajtja magát" na ja, rájöttem, hogy ez nem is olyan nagy plusszmunka, na így meg tuti, hogy akkor hajtok bele a bokorba, amikor csak akarok.
Ma nem esett az eső, úgyhogy gondosan meglocsoltam a virágaimat, meg este még kosaraztam a Mátéval és a Marcival. Én voltam a pom-pom lány, ugra-bugráltam körülöttük.
Sziasztok, puszi mindenkinek,
"sofőr" Lulu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése