2011. február 1., kedd

Újra itt



Egyszóval, akárki akármit is mond....mindez a Mami hibája. Jó, tudom, mióta nem jelentkeztem, azóta amúgy Mami is dolgozik, meg én is a bölcsiben. Egyszóval a napi rutin az volt, hogy Apuci bevitt a bölcsibe (amúgy teljesen kócosan, mert az öltöztetés az megy neki, de a frizkóm azt a Zsuzsa néni, vagy a Márti néni alkotja-már ha Apu nem felejti el a Mami által kikészített hajbigyóimat). Aztán, miután jól "kidolgoztam" magam a bölcsiben, Mami szokott értem jönni. Ilyenkor vagy haza megyünk, vagy a közértbe vásárolni, vagy a Koppányékkal találkozunk és haramiáskodunk, mint régen.
Tegnap egyébként edzésen voltunk, amit Tomi bácsi tartott. Jaj ezt nagyon élveztem. Labdát dobálunk, fogócskázunk, kidobóst játszunk és sok gyereket már ismertem is, mert a csiribirin is együtt tornáztunk.

Csak ez már nagyobb gyerekeknek való torna. Meg is látszott, hisz én voltam az egyik legkisebb a csoportban, de igyekeztem és sikerült is majdnem mindent úgy csinálnom, mint a nagyoknak.
Különben ám nagy készülődésben vagyunk, mert az öcsikém, Marci hamarosan megérkezik. Mamiék visszaszámolást indítottak, 20 nap múlva már négyen leszünk. Nagyon sokat segítek a Maminak az előkészületekben. Rendezgetjük a kisöcsi szobáját, pakolgatjuk a polcait (jó én leginkább lefelé pakolom a játékokat) és vasalunk. Ebben is nagy segítség vagyok, nem megyek a Mami közelébe, amikor szuszog a vasalója, így tudok neki segítő kezet adni.
Jaj, a legjobbat nem is tudjátok. Múlt héten igazi ágyat kaptam. Igazi királylányos nagylány ágyat. Nem ám bébi és rácsos (azt a Marcinak adtam, Mamiék kérésére), cserébe én úgy alszom, mint egy igazán nagy gyerek. Magamtól is be és ki tudok mászni, nagyon tetszik és nagyon jókat szundikálok, nem is nagyon kelek már fel éjjel, csak, amikor a Bá leesik. Azt tudatom a szüleimmel, mert nehogy már nekem kelljen lenyúlnom érte, jöjjenek csak át az ő szobájukból és kérem vissza a Bá-t, nem tudok nélküle aludni.

Nos, kedves olvasók két dolgot ígérhetek. Egy, hogy visszatértem, kettő, hogy megosztom a blogom a Marcival, mostantól tehát már kettőnkről szól a "selyemcukorka".
Puszi mindenkinek,



Ui: Nyugi, nemsokára publikálok fotókat is....

2 megjegyzés:

  1. Hurrrá! Hiányoztatok már nagyon selyemcukorkák :)

    VálaszTörlés
  2. Köszi Franci, itt leszünk, ígérjük, puszi Neked sokszor, drága cuki barátnőm:-)

    VálaszTörlés