Apu megkeresztelkedése

Igen, jól olvastátok. Egyenlőre nem én, hanem apu esett túl a megkeresztelkedésen. (Amúgy jó kis nyelvtörős szó mi?)
Az egész előzménye az, hogy mami és apuci nagyon szerette volna, ha kedves és közeli barátaink Betti és Sanyi elvállalják, hogy az én kereszt szüleim legyenek. Mivel ők elvállalták, sőt cserébe megkérték Mamit és Apucit, hogy vállalják ugyanezt Evikének, így adta magát a helyzet, hogy Apu maga is megkeresztelkedjen, mielőtt ilyen feladatot vállal. És ő megtette, Eviért, értem és a kis "hatos fogatért".
Nagyon-nagyon vicces helyzetet vártunk. mami lelki szemei előtt megjelent egy filmrészlet a Bazi nagy görög lagziból, amikor egy felfújhatos vicces-színes medencében szenteltvízbe döngölték a felnőtt keresztelkedőt. Na ez tegnap elmaradt. Ellenben szentelt víz, ostyaszopogatás és imádkozás az volt.
Na, de nem is vágok a közepébe, ahogy szoktam, hanem kezdem az eseményeket az elejéről. Először is Mamival kicsíptük magunkat otthon. Igazi nájlonharisnyát kaptam Mamitól a jeles alkalomra és a "tárgyalós" kabátomat húztuk fel. Apucinak és a többieknek is nagyon tetszettem. Szinte én voltam a főszereplő, szegény Apuról kicsit lehúztam a reflektorfényt.
A templom annyira nem tetszett először. Sötét volt, fénytelen, szobrok meredtek rám a falakról és idős-nénik s bácsik motyogtak nagy, roppanós fapadok között. A frász jött rám. Gondoltam akkor mehetünk is, de többszöri "Haza! Haza!" felkiáltásomra Mami csak annyit mondott, hogy várjak egy kicsit, mindjárt kezdődik a mise és a keresztelést. Aztán felkapcsolták a villanyokat és úgy-ahogy megnyugodtam. Előjött egy Pap bácsi is piros ruhában és olyan szépen beszélt Apuhoz és Apuról, hogy tényleg megnyugodtam, hogy nem is olyan rossz hely ez. Mondjuk sokat javított a helyzeten, hogy a Mami pénztárcáját úgy pakolhattam ki a padokra, hogy azt Mami külön kérte. Máskor jó mérges, amikor összekeverem a kártyáit, most meg ő kínálta fel a lehetőséget. Ki érti ezt? Mindenesetre éltem a helyzettel és az összes kártyát bedugdostam a repedt padok réseibe. Aztán később Apucit lelocsolta a Pap bácsi és kapott egy nápolyit, aztán útjukra bocsátotta a híveket, meg minket. Egy néni énekelt a hátunk mögül és azzal már vége is volt az egésznek. apuci a keresztfiú, Ica a keresztmami és Papapa meg én a piknikbe vettük az irányt, megünnepeltük Apucit. Mondjuk pont ő lelépett edzésre, én meg a gyereksarokból csak azért dugtam ki az orrom, hogy bekapjak egy-két kanál levest, de azért jó kis levezetése volt ez a tegnapi napnak.
Most jövök én és Evi, azt hiszem júliusban. De az egy külön történet lesz.
Puszi, Lulu


Itt figyelek a templomban




Apuci és keresztmamija Ica




és az ünnepi vacsora