Selyemcukorka

Sziasztok,
éppen most értem haza a csiri-biri tornáról. Hogy nem tudjátok mi az? Na, éppen erről fogok mesélni nektek a mai bejegyzésemben.
Már 14. alkalommal vitt oda engem a Mami. Sok-sok gyerekkel együtt járok oda és nagyon jó dolgokat csinálunk. Éneklünk, mondókázunk és sokat-sokat mozgunk. A Barbi néni mondja, hogy mit kell csinálni és Ő énekel a legtöbbet. Néha a Mami is próbál, de jobb, ha Ő nem énekel, mert a Barbi néninek szép a hangja. Mondjuk, ha Mami itthon énekli a dalokat az annyira nem zavar, akkor tetszik is, de ott jobb, csak a Barbi nénitől.
Aztán van ott egy barátom is ám. A Koppány. Pont fél évvel idősebb és a szomszéd utcában lakik. Nagyon jóba lettünk, mindent együtt csinálunk a csiri-birin. Pl. egymás után szoktunk beülni a "Gyulába" és pörgünk. Azt most el sem tudom magyarázni, hogy mi az a Gyula. Egy olyan tölcsérszerű valami. Mindegy is. Lehet benne feküdni és pörögni. Barbi néni azt mondja, hogy fejleszti az egyensúlyunkat. De mi az az egyensúly? És mi az, hogy fejleszteni? Na mindegy, mi pörgünk benne, a többi az ő dolguk. Maminak egyébként külön tetszik az, hogy Gyula a neve a tölcsérnek. Sokszor mondja is. Gyula-Gyula-Gyula. Azt mondja, hogy az ő apukáját is így hívták és ezért külön imádja a piros tölcsérünket.
Aztán van egy kék trambulin. Na az a csúcs! Pattogok rajta. Mami azt mondja, hogy úgy, mint egy "nikkelbolha". Na azt sem tudom mit jelent, néha nagyon furikat mond a Mami...
És van egy nagy ernyő, amiben zsip-zsupolunk, a Mamik körbefogják és belefekszünk egyenként (mi egymás után a Koppánnyal. Mindíg ő előbb, aztán én) és hagyjuk, hogy abban lóbáljanak a felnőttek, közben mi meg átfordulunk benne. Fú ez nagyon vicces szokott lenni.
És még van egy olyan dolog, amit annyira nem értek. A Mami mindig mondja, hogy másszak bele. Olyan, mint egy óriási kukac. Ők mondjuk alagútnak hívják. Állandóan azt akarják, hogy másszak bele, de nem értik, hogy én abban nem tudok felállni és ez zavar. Szóval nem mászom bele, csak átnézek rajta, hagy örüljenek. Beledobják a katicát is, azt hiszik odamászom érte.:-) De minek? Végül úgyis mindig kiveszik nekem és megkapom. Szóval ezután sem fogok nagyon átmászni...de ezt ne adjátok tovább nekik:-)

Sajnos a csiri-birinek nagyon hamar vége van és már megyünk is haza a Mamival és mivel én jól elfáradok betesz az ágyikómba pihenni. Sajnos ma sincs jó idő, úgyhogy a strandra nem tudunk megint lemenni, hogy fürödjünk a Balcsiban.
Na mindegy majd kitalálok valamit, hogy elszórakoztassam délután a Mamit és magamat. Valószínűleg majd megint rendet teszek az udvarban a gyerekek között. Aztán hintáztatom magam a Gergővel meg a Marcival és egy kicsit homokozom a Vivivel, hogy örüljenek és ők se unatkozzanak. Remélem Apuci is hamar hazaér a munkából, hogy játsszon velem. Szép napot nektek, puszi, Lili