Nyári kalandok 1. - A bohóchajó

Sziasztok,

mivel hamarosan itt az ősz és mivel sokat ki kellett hagynotok az életemből (mert a Mami a beteg laptop miatt nem tudott írni), ezért azt gondoltam, hogy egy-egy nyári történettel "dobom fel" a szürke őszt.
Egyszer, az egyik nagyon meleg nyári hétfőn, mi négyen, Koppány, Szilvi, Mami meg én fogtuk magunkat és elmentünk hajókázni a Balcsira. De ez nem egy sima hajó volt, hanem olyan, amit kifejezettem a gyerekeknek találtak ki, mert egy bohóc bohóckodott nekünk.
Mami már reggel óta mondta, hogy hova készülünk és mivel csak délután indult a hajó három körül már alig bírtunk magunkkal és lementünk jó előre, hogy hattyúkat etessünk és beburkoljunk egy kis sült krumplit. A hajóállomásnál vártuk az indulást, hogy addig is lássuk a kimenő és bejövő hajókat, amiket én is és Koppány is nagyon szeretünk. Aztán csak eljött a mi időnk és indult a hajónk. A bohóc egyébként úgy megijesztett, hogy Mami azt hitte le fogok szállni, de én nem akartam, csak úgy elsőre a frászt hozta rám. Különben annyi gyerek volt, hogy hamar megnyugodtam a forgatagban. Annyira bírtam a Tomi bohócot aztán, mert varázsolt és lufit is hajtogatott nekünk. Aztán meg is táncoltatott. A kacsatáncot tanította, ami elsőre nem ment és nem is nagyon láttam mit kell csinálni, mert a nagyok elfoglalták mind az első sorokat és hát én kicsi vagyok még ahhoz, hogy előre furakodjak. Egyszóval hátul álltunk a Koppánnyal, de így is nagyon jól szórakoztunk, ami a videómon is nagyon jól látszik.
Mára ennyit, holnap végre bölcsibe megyek megint.
Puszi, Lu