Selyemcukorka

Viszlát

2011-03-16T12:02:00.002+01:00

Kedves Barátaim,

Az utolsó bejegyzésem olvashatjátok a Selyemcukorka oldalon. Mostantól az én édes öcsikémmel közös blogot fogunk írni egy másik oldalon.
Köszönöm mindenkinek a kitartó olvasgatást, a szeretetet, amit kaptam Tőletek.
A Marcival közös oldalunkon továbbra is szeretettel látlak benneteket.
Üdv,
Lulu

Péntek bölcsi nélkül

2011-02-18T20:44:00.003+01:00

Mamival ma korán keltünk és már akkor választás elé állított. Vagy bölcsibe megyek, vagy mehetek vele a napi vizsgálataira. Én ma inkább a Mamit választottam, úgyhogy elkísértem és megnéztem hol is lesz azon a héten, amikor nem itthon lesz velem.

Először is a kórházban egy sötét helyre mentünk. Volt ott egy doktor bácsi, meg egy néni, aki meg sem fordult, csak a gépét ütötte olyan ütemben, ahogy a doktor bácsi diktált.
Mami biztos nagyon elfáradt, mert egyből egy ágyra feküdt, ahol bekenték valami trutyival a pociját és a doktor bácsi valami görgőkkel kezdte masszírozni. A többit nem is figyeltem, mert egy nagy képernyőn megláttam a kistesómat. Azt hiszem minden rendben van vele, mert a doktor bácsi elégedetten bólogatott. Valami császárról kérdezgette a Mamit, hogy én császári fogadtatásban jöttem e a világra, amire a Mami bólogatott. De hát mit képzel a kedves doktor bácsi, hogy máshogy jöttem volna világra?

Ezután visszamentünk arra az osztályra, ahol a Mami is lesz majd egy hétig. Mondjuk azt még nem tudom, hogy bocsátom meg neki azt a hetet, amit nem velem tölt, de legalább tudom majd merre kóricál, amikor nem otthon.
Mire oda értünk, Mami megint nagyon elfáradhatott, mert újra feküdnie kellett, két kerek tappanccsal a hasán. Én nem is értem mit buzerálják már annyit a pociját.
Szóval feküdt húsz percet, közben hallgattuk, hogy ver az öcsi szíve. Hát ez nagyon érdekes volt, nem is tágítottam a Mami mellől, csupán a kinder tojás vonta el néhány percre a figyelmemet, de inkább arra koncentráltam, hogy mi történik a Mami körül.

Ezután még jöttünk-mentünk Mamival minden felé, de ott már nem a pocakja volt a téma. Inkább bevásároltunk, ebédet főztünk és játszottunk.
A bölcsi valahogy nem is hiányzott, jó volt a Mamival eltölteni az egész napot.
Holnap meg hármasban leszünk Apucival is, azt hiszem nemsokára meg kell osztanom őket az öcsivel, szóval igyekszem inden percet alaposan kihasználni és huncutkodni velük, amennyit csak lehet.

Puszi, Lu

Egy hét plusz a Valentin nap

2011-02-14T20:37:00.005+01:00

Na, Hölgyeim és Uraim,

megmondom mi történt az elmúlt "nem jelentkeztem" héten. Az, hogy megbetegedtem. És az semmi, hogy én lázas voltam, köhögtem és úgy ánblokk nem éreztem jól magam, sikerült a Mamit is megfertőznöm, úgyhogy kórusban köhögtünk, lázat mértünk és sajnáltuk magunkat. Sőt Maminak egy napra még a hangja is elment, úgyhogy bármit is tehettem, nem szólt rám, igaz sok mindent nem is volt kedvem csinálni azon kívül, hogy mesét néztem és nagyokat aludtam.
Azért szegény Mamit sajnáltam, amikor köhögött az egész hasa külön életet élt tőle.
De kérem szépen, rendben vagyunk. Mára visszaállt a rend, bölcsibe mentem, ahol mindjárt igen jól éreztem magam, igaz csak a fél csoport volt jelen, mivel sokan elkaptak különféle nyavalyákat.
Délután még a Tomi bácsi edzésére is elmentünk, ahol az első fél órában nem nagyon volt kedvem szaladgálni, de az utolsó tíz percben úgy belendültem, hogy szaladtam, mint a mérgezett egér, el se lehetett kapdosni. Pedig a Mami próbált a nyomomba érni a nagy hasával, de mindhiába.
Ma leérkezett hozzánk az Ági nagyi. Ő fog hozni-vinni a bölcsibe Laci Papával. Nem tudom, hogy ez pontosan mit is jelent, de van egy sejtésem....szerintem hamarosan lakó érkezik az Öcsi szobájába.

És akkor ne felejtsem el megemlíteni a mai nap eseményét. Merthogy ma van Valentin nap. Jó tudom, ez a szerelmesek napja, de engem elvitt Apuci, hogy közösen vegyünk szerelmi ajándékot a Maminak. Vettünk virágot, csokit és parfümöt is. Igaz csak Apuci érezte, hogy milyen illatot vettünk, mert Maminak és nekem is még eléggé eldugult az orrunk, de hittünk Apucinak, mert szerinte finom virág illatú lett Mami miután befújkáltuk.
Ja, és Apuci mit kapott? Hát annak majd sokan örülnek, mert egy olyan öreg Chivassal lepte meg a Mami, hogy addig el sem tudok számolni. De az biztos sokáig nem lesz felbontatlan az üveg, mert Apu már nagyon melegít a "tejfakasztó" öcsi-bulira.

Ja, és ma volt egy nagyon jó mondásom, Mami percekig nevetett.

-Luluka, mit csináltál ma a bölcsiben? ..és én rávágtam:
-Disznót vágtam.....(neeeeem....fogalmam sincs, csak úgy jött:-))

Puszi, Lulu

Apuci szülinapja

2011-02-07T16:46:00.002+01:00

.........ááááááá csak az előestéje van, de mi akkor is ma ünnepeljük, mert holnap Apuci későn végez és én is részese szeretnék lenni a családi ünneplésnek. Pláne, hogy ajándékot is vettem, plusz tortát is készítettem a Mamival. Ma korábban értem is jött, hogy legyen időnk megcsinálni, mire Apuci hazaér.
A lényeg, hogy túrósat csináltunk és annyi rengeteg gyümölcs van a tetején, hogy állandóan legurultak a tetejéről, miközben egyenként ügyeskedtük rá a bogyókat.
Még nem tudom, hogy Apucinak hogy ízlik, mert még csak most ér haza a meglepetésre, de szerintem nagyot alkottunk a Mamival.

Apu, Isten éltessen sokáig, nagyon szeretlek.

Holnap egyébként nagy napom lesz. Mami elvisz a színházba, ahol megnézzük az Óz a csodák csodáját és jön a Koppány, meg a Sára is. Egész hétvégén egyébként a jutyubon óz-t hallgattunk és nagyon tetszett, remélem holnap is szupi lesz az előadás, persze a szokásos módon mindenről beszámolok.
Puszi, Lulu

Még mindig tavasz...

2011-02-06T16:41:00.003+01:00

...épp ezért ma nagyon nagy dologra szántuk el magunkat a Mamival. Apuci elment focizni (rúgott is nekem egy gólt), mi meg ahelyett, hogy egész nap bent játszottunk volna, kimentünk és kitakarítottuk a téli kosztól a kisautónkat.

Nagyon nagy segítség voltam a Maminak és, mert amíg ő a belsejét mosta és porszívózta (amíg én természetesen befogott fülekkel álldogáltam mellette vagy fél órát, mert nem szeretem a hangját) majd ablakpucolóval és egy egész rolni papírtörlővel a kerekeket fényesítettem. Mami annyira nevetett - bár nem tudom mi volt ilyen mulatságos - az volt a legkoszosabb rész.
A lényeg, hogy csilli-villi lett az autónk, ezért nincs perecevés reggelente a bölcsiig és hazafelé sem. (legalábbis egy ideig)

Egyébként az öcsike érkezése miatt terveztük be ezt a programot, mert öcsikével nem lesz erre sem sok időnk. De ez a munka letudva, hallelujah............délután nagyot aludtunk, mert nagyon kifáradtunk.

Később még átmentem a Laci papához, hogy megmutassam az új pillangó jelmezemet. Merthogy jövő héten farsang lesz a bölcsiben és Mami felhajtott nekem egy pillangó jelmezt, ha már amúgy is az a jelem a csoportban. Szóval átvittem Laci papához a felszerelést, hogy "elődivatbemutatózzam" neki. "Én vagyok a pillangó"- ez most a jelszavam.

Tavasz 2011

2011-02-05T20:28:00.005+01:00

Sziasztok,

ma csudiszép tavaszi napra ébredtünk. Igaz elkaptam valami nyavalyát és picit melegebb voltam, mint szoktam, de azért ez nem szegte a kedvünket és lemerészkedtünk a partra a Mamival, meg az Apuval....ja és a pocaklakó is jött velünk:-) ....áááá, őt mindenhova viszi a Mami!

Először megetettük a hattyúkat, aztán próbálkoztunk a kacsák táplálásával is, de az reménytelen volt, mert a hattyúk mindent felfaltak előlük.
Képzeljétek, a Balcsi parton óriási jégtáblák torlódtak fel. Ezt eddig csak a hírekben láttuk, de most már a saját szemünkkel is megcsodálhattuk.

Aztán este még az Öcsi szobáját bütyköltük. Az ágyát (ágyamat pontosabban) megemeltük a bébi szintre, aztán felcsavarozta Apuci a kis csillagos lámpáját és a fogasát az ajtóra.
Én addig a játékait (játékaimat, amit Öcsinek adtam) átnézegettem és kipróbáltam, hogy jó lesz e neki. De mindent rendben találtam.
Lassan tényleg jöhet az Öcsi, mi tényleg készen állunk rá.
Puszi, Lulu

Mala délután

2011-02-02T19:20:00.003+01:00

Kedves Barátaim,

köszi a visszajelzéseket és az örömötök kifejezését a "visszatérésemmel" kapcsolatban. Ti is hiányoztatok Nekem, na!
Reggel Mami elvitt a bölcsibe. Robinával és az ő Mamijával értünk együtt oda, de én ma valahogy nem is akartam bemenni, csak a Mami combjába kapaszkodni. Persze, Robina szaladt befelé a csoportba, hogy jó éles legyen a kontraszt köztem és közte. Aztán Márti néni kijött értem és megígérte, hogy szétszedhetem a kb. ezer darabból álló kirakóst...na hát ennyi! Legyen már értelme a mai reggelnek is hurrá!

Délután jött értem a Mami. Hozott perecet és alma iszit és mentünk a Malába a Koppányékkal találkozni. Mióta a Malában kialakítottak egy gyereksarkot, azóta, mi a Koppánnyal a Mamihoz hasonlóan 5 csillagos hellyé avanzsáltuk a Malát. Egész délután játszottunk, aztán miután meguntuk az összes játékot le-fel rohangáltunk az étteremben, ami Mamiéknak annyira már nem tetszett, de mivel mást nem zavart, nem nagyon hallgattunk a játék hevében a Mamijainkra.

Ja, és ma megvettük Apuci szülinapi ajándékát. Hát persze, hogy nem mondom el, hogy mit, hátha Apu is olvassa és oda a meglepetés.
Minden esetre nekem nagyon tetszik, lehet, hogy megtartom magamnak.
Puszi mindenkinek,
Lulu

Újra itt

2011-02-01T12:32:00.009+01:00

Egyszóval, akárki akármit is mond....mindez a Mami hibája. Jó, tudom, mióta nem jelentkeztem, azóta amúgy Mami is dolgozik, meg én is a bölcsiben. Egyszóval a napi rutin az volt, hogy Apuci bevitt a bölcsibe (amúgy teljesen kócosan, mert az öltöztetés az megy neki, de a frizkóm azt a Zsuzsa néni, vagy a Márti néni alkotja-már ha Apu nem felejti el a Mami által kikészített hajbigyóimat). Aztán, miután jól "kidolgoztam" magam a bölcsiben, Mami szokott értem jönni. Ilyenkor vagy haza megyünk, vagy a közértbe vásárolni, vagy a Koppányékkal találkozunk és haramiáskodunk, mint régen.
Tegnap egyébként edzésen voltunk, amit Tomi bácsi tartott. Jaj ezt nagyon élveztem. Labdát dobálunk, fogócskázunk, kidobóst játszunk és sok gyereket már ismertem is, mert a csiribirin is együtt tornáztunk.

Csak ez már nagyobb gyerekeknek való torna. Meg is látszott, hisz én voltam az egyik legkisebb a csoportban, de igyekeztem és sikerült is majdnem mindent úgy csinálnom, mint a nagyoknak.
Különben ám nagy készülődésben vagyunk, mert az öcsikém, Marci hamarosan megérkezik. Mamiék visszaszámolást indítottak, 20 nap múlva már négyen leszünk. Nagyon sokat segítek a Maminak az előkészületekben. Rendezgetjük a kisöcsi szobáját, pakolgatjuk a polcait (jó én leginkább lefelé pakolom a játékokat) és vasalunk. Ebben is nagy segítség vagyok, nem megyek a Mami közelébe, amikor szuszog a vasalója, így tudok neki segítő kezet adni.
Jaj, a legjobbat nem is tudjátok. Múlt héten igazi ágyat kaptam. Igazi királylányos nagylány ágyat. Nem ám bébi és rácsos (azt a Marcinak adtam, Mamiék kérésére), cserébe én úgy alszom, mint egy igazán nagy gyerek. Magamtól is be és ki tudok mászni, nagyon tetszik és nagyon jókat szundikálok, nem is nagyon kelek már fel éjjel, csak, amikor a Bá leesik. Azt tudatom a szüleimmel, mert nehogy már nekem kelljen lenyúlnom érte, jöjjenek csak át az ő szobájukból és kérem vissza a Bá-t, nem tudok nélküle aludni.

Nos, kedves olvasók két dolgot ígérhetek. Egy, hogy visszatértem, kettő, hogy megosztom a blogom a Marcival, mostantól tehát már kettőnkről szól a "selyemcukorka".
Puszi mindenkinek,

Ui: Nyugi, nemsokára publikálok fotókat is....

A bölcsim

2010-10-01T18:44:00.003+02:00

Tudom, amúgy az egyértelmű, hogy a bölcsi, az bölcsi és én már több, mint egy hónapja bölcsis vagyok. Illetve kezdjük onnan, hogy Mami dolgozni jár és, mivel Ő dolgozni jár, én is, csak úgy hívják, hogy bölcsi. Szuper egy hely. 13 csoporttársam van és két dadusom a Zsuzsa néni és a Márti néni. Ja meg a Gizi néni, aki mindig hozza nekünk a finom reggelit, ebédet, meg az uzsonnát. A napi menetrend az, hogy mire ébredek, Mami általában nincs otthon. Így Apuci jön be hozzám reggelente. Viszont érezzük, hogy Mami is jelen van, mert ő készíti ki előző nap este a ruháimat, különös tekintettel arra, hogy a bugyim, a zoknim és a hajgumim színe egyezzen. Ezt a feladatot nem bízza Apucira, aminek Apuci amúgy külön örül.
Egyszóval Apuci felöltöztet, megfésül, megcsinálja a copfikámat és indulunk a bölcsibe, ahol vagy Zsuzsa néni, vagy Márti néni és a sok-sok barátom fogad. Egyébként nagyon sok új barátom lett, többek között a Luca, a Kata, a Zsoltika és a Liliána. És persze még a Koppány is a csoportba jár, de mivel ő szerdán elmúlt három, ő átmegy hamarosan az oviba, ahol nemsokára én is követni fogom, mert a Mamijaink pont egy csoportba írattak be bennünket.
Különben a bölcsi tuti jó hely. Egész nap lehet játszani, mászókázni és sokat dalolunk, meg motorozunk. Aztán ebéd után szundizni is szoktunk, de van olyan, hogy egyszerűen csak nem jön álom a szememre és akkor az egyik mellettem fekvő gyereket próbálom bevonni egy kis eszmecserébe. Ennek mondjuk sem a Zsuzsa néni, sem a Márti néni nem örül annyira, de mit csináljak, ha van olyan, hogy egyszerűen nem jön az az álommanó.
Délután Mami szokott értem jönni, mert ő négyig dolgozik és siet a munka után értem. Amikor megérkezik szaladok a karjába, puszilgatjuk és ölelgetjük egymást sokáig, mivel ugye egész nap nem találkoztunk. Aztán vagy haza megyünk, vagy a Koppányékkal a parkba, vagy motorozni, vagy csak bevásárolni.
Így telnek hát a bölcsis napjaim.
És képzeljétek, annyira szeretek bölcsibe járni, hogy szombaton reggel, amikor Anyucika ébreszt, meg szoktam kérdezni, hogy aznap nem megyünk?..............

Öcsikém lesz....

2010-09-29T17:43:00.003+02:00

..már, ha Siófok egyik legugyesebb doktorbácsijának hinni lehet, meg a tudománynak, a pontok helyett vesszőcskéje van a testvérkémnek. Mami azért megkérdezte, hogy hány százalék az esélye annak, hogy tökös érkezik a családba, erre a doktor bácsi csak mosolygott és azt mondta: "Ez fiú".
Apuci és Mami nagyon örültek, Mami igazán azért örül a pöcsösnek, mert nem tudta elképzelni, hogy hogyan tud majd egy másik kislányt is úúúúúgy szeretni, mint engem. Hát már nem is kell képzelgetnie, mert öcsike lesz. Apu meg azért boldog, mert lesz még egy focista a családban és ki lesznek egyenlítve a fiú-lány családtagok.
Úgyhogy mindenki nagyon boldog, különösen én azért, mert a hello kitty gyűjteményemet így már tuti, hogy senkivel sem kell majd megosztanom :-) És én leszek az öcsikém nagy nővére, annyi mindent meg fogok neki tanítani.
Különben pont egy hónappal az én szülinapom előtt érkezik majd az öcsi, úgyhogy nincs már sok hátra az érkezéséig.
Puszi mára, Lulu

Nyári kalandok 1. - A bohóchajó

2010-09-12T17:40:00.004+02:00

Sziasztok,

mivel hamarosan itt az ősz és mivel sokat ki kellett hagynotok az életemből (mert a Mami a beteg laptop miatt nem tudott írni), ezért azt gondoltam, hogy egy-egy nyári történettel "dobom fel" a szürke őszt.
Egyszer, az egyik nagyon meleg nyári hétfőn, mi négyen, Koppány, Szilvi, Mami meg én fogtuk magunkat és elmentünk hajókázni a Balcsira. De ez nem egy sima hajó volt, hanem olyan, amit kifejezettem a gyerekeknek találtak ki, mert egy bohóc bohóckodott nekünk.
Mami már reggel óta mondta, hogy hova készülünk és mivel csak délután indult a hajó három körül már alig bírtunk magunkkal és lementünk jó előre, hogy hattyúkat etessünk és beburkoljunk egy kis sült krumplit. A hajóállomásnál vártuk az indulást, hogy addig is lássuk a kimenő és bejövő hajókat, amiket én is és Koppány is nagyon szeretünk. Aztán csak eljött a mi időnk és indult a hajónk. A bohóc egyébként úgy megijesztett, hogy Mami azt hitte le fogok szállni, de én nem akartam, csak úgy elsőre a frászt hozta rám. Különben annyi gyerek volt, hogy hamar megnyugodtam a forgatagban. Annyira bírtam a Tomi bohócot aztán, mert varázsolt és lufit is hajtogatott nekünk. Aztán meg is táncoltatott. A kacsatáncot tanította, ami elsőre nem ment és nem is nagyon láttam mit kell csinálni, mert a nagyok elfoglalták mind az első sorokat és hát én kicsi vagyok még ahhoz, hogy előre furakodjak. Egyszóval hátul álltunk a Koppánnyal, de így is nagyon jól szórakoztunk, ami a videómon is nagyon jól látszik.
Mára ennyit, holnap végre bölcsibe megyek megint.
Puszi, Lu

Megszületett a Koppány öccse...

2010-09-10T20:43:00.008+02:00

Bizony, már régóta izgatottan vártuk a Koppánnyal, hogy mi lesz a Mamija nagy hasával. Hova, meddig nő majd... És azt még értettük is, hogy kisbaba van benne, de azt nem gondoltam, hogy most akkor tényleg kibújik és itt lesz köztünk, ő, a Vágó Botond. Ma bementünk meglátogatni a Koppánnyal, Mamival és Janesszel, hát nagyon cuki volt. Egy kiskocsiban tolta ki a Szilvi és abban aludt a kisbaba. Koppány nagyokat sikoltott, amikor meglátta az öccsét én, meg csak csendben néztem, ahogy szundizik, nagyon édes volt.

Ma először nem aludtam el a bölcsiben. Zsuzsa néni panaszkodott is a Maminak, hogy nézelődtem, hangoskodtam és igyekeztem a többi gyereket elszórakoztatni, ahelyett, hogy aludtam volna. Ennek megfelelően, Maminak egész délután csak nyávogtam mindenen. Nem volt kedvem semmihez sem. Sem játszani, sem rajzolni, egyedül a mese nézés alatt voltam csöndben, pedig láttam, hogy Mami sem áll a helyzet magaslatán, ergo kicsit elfáradt a héten a munkában. Aztán kitalálta a Mami, hogy egy kedves barátja ajánlott neki valami nagyon szépet. Egy szép zenét. Igaz már hallottuk korábban, de akkor nem tűnt fel nekünk, hogy milyen gyönyörű. Este ezzel nyugtatott meg elalvás előtt, meghallgattam egyszer, ötször, sokszor......meghallgatjátok ti is?

Persze a Mamival még elénekeltettem az "elalvós" dalaimat is, bár láttam, hogy az éneklés végére már majdnem ő is elszundizik. Álmodjatok Ti is szépeket, Téged pedig Botond, Isten éltessen sokáig, ezt a zenét Neked is küldöm, elvileg "babanyugtatólag" is hat . Puszi, Lulu

Hé...újra itt vagyok

2010-09-06T21:18:00.001+02:00

Drága Mindenki,

Este körbeültük az asztalt és vacsoráztunk, amikor megjött a Mikulás....öööö...izé...a Gyuszi, de ajándékot hozott....az ujjá éledt gépünket.
Mindjárt be is üzemeltük és igen, működik él és virul, úgyhogy a blogom is végre életre kel. Igaz Mami biztos inaktívabb lesz, mint nem "dolgozós korában", de igyekszem elmesélni a napi bölcsis élményeimet, hogy minden kedves olvasóm napra kész lehessen belőlem.
Egyszóval bölcsis vagyok. apu reggel visz, mami délután hoz haza. A kettő között pedig a Márti néni és a Zsuzsa néni vigyáz rám, meg a barátaimra.
Mami dolgozik és dagad szépen hasban, ahol a kisöcsém, vagy a kishúgom növekszik szépen....
Különben ezt a dolgot annyira nem értem, hogy hogy kerül a Mami hasába egy baba, de annyira tetszik a dolog, hogy én is mindenkinek megmutatom a pocim és jelzem, hogy abban is egy baba nő. Na mindegy, majd februárban meglátjuk hogy van ez a dolog.
Koppánnyal továbbra is nagyon egy húron pendülünk, együtt járunk a bölcsibe, délután, meg a parkba. Ja és hamarosan megszületik a kisöccse, még a héten előbújik, úgyhogy legalább lepróbálják ezt a "baba-dolgot" és majd a beszámolójából kibogózom hogy működnek együtt a testvérek.

Hamarosan jelentkezem, puszi mindenkinek,
Lulu

Hírek

2010-08-27T20:35:00.002+02:00

Draga Olvasok, mar nagyon nehezen birom ezt a tudosithatatlansagot, amit a gepunk bekavezasa okoz. Mar ket honapja lesz, hogy a szervizben szoszolnek a gepunkon. Eleg sok minden tortent velem az utobbi idoben, de ne aggodjatok, gyujtogetem szepen a torteneseket es elobb-utobb kozze is teszek mindent. A lenyeg, hogy harom nagyon fontos dolog tortent kis csaladunk eleteben. Az elso, hogy bolcsis lettem. Igazi bolcsis, a pillango a jelem es ma eloszor ott is aludtam a sok uj baratommal egyutt. Holnap is szerettem volna menni, de Mami lelombozott annyival, hogy szombaton bezar a bolcsikem es egesz hetfoig varnom kell, hogy ujra mehessek.
A masik fontos dolog, hogy Mami hetfotol dolgozni megy. Azt mondta, ha elengedem, akkor sok penzt fog keresni es en cserebe sok szep dolgot kapok. Hat menjel Mami. Torodsz velem es egyutt vagyunk mar ket es fel eve, a nap huszonnegy orajaban, elengedlek, de igerd meg, hogy a delutanokat es a hetvegeket ujra egyutt toltjuk a mi kis szimbiozisunkban. A harmadik csaladi valtozas a legnagyobb valtozas az eletunkben. Illetve csak lesz, a valtozas. Februarban. Akkor szuletik meg a kistestverem. Mar nagyon varom, hogy jatszhassak vele, bar tudom meg pici, de hamarosan megszuletik az en cuki sajat kistesom. Mara ennyit, puszi Lulu

Kitartas...kitartas

2010-08-09T14:39:00.002+02:00

Kedves Barataim, tartsatok ki. Ugy nez ki, hogy hamarosan meggyogyUl a Mami gepe es ujra irhatom a naplomat. Mondhatom, nagyon-nagyon sok minden tortent velem/velunk, ugyhogy lesz sok uj informacio. Addig is puszil benneteket a pelenkajatol idokozben megszabadulo, egesz nap csacsogos, de nagyon sertodekeny Hello Kitty fan: Lulu

Beteg a gepunk

2010-06-27T21:14:00.002+02:00

Ahogy igertem, hogy mostanttol majd en igy, meg ugy jelentkezem mindennap, sajnos nem megy.... Egy egesz bogre tejeskave landolt a klaviaturankon, aminek kovetjezteben egy csomo betum nem hajlando eletre kelni. Most is Mami telefonjarol jelentkezem, de innen irni nem egy egyszeru muvelet. Kis kitartas, dokibacsihoz utaljuk a gepet es ujra jelentkezem. Meg annyit, hogy ma vegre ujra haramiaskodhattam Saraval es Koppannyal. Szuper volt, puszi Lulu

Vissza a régi kerékvágásba...

2010-06-25T20:43:00.004+02:00

...kicsit elcsépelt a címem, de igaz, visszatértem, visszatértünk a régi kerékvágásba. Ennek örömére ma bölcsiben voltam, ahol annyi új gyerek volt, hogy amikor megérkeztem, hirtelen azt hittem nem jó helyre vitt a Mami. Aztán, amikor Esztert megláttam, már tudtam, hogy minden oké. Mami el is ment haza, kitakarított szépen és pont visszajött értem, amikor elfelejtettem szólni és beszaladt a barna medve a bugyimba. Ezt leszámítva ügyesen a bilire jártam. Ma rendezgettük a görög képeinket és találtam egy videót, amit ide linkelek be. Apucival kergetőzünk a parton. Remélem nektek is tetszik.
Puszi,
Lulu

Ui: Ja és itt az ősz. Hideg van, eső és cidri. :-(

Görögország

2010-06-24T21:51:00.011+02:00

Kedves Olvasóim!

Újra itt vagyok, megérkeztem, nagyon hiányoztatok és nagyon hiányzott az én selyemcukorka blogom, de Görögországban sajnos nem volt netem és hát ott voltam. Nyaralni. Másodszor, ezen a csudiszép helyen, amit úgy hívnak Siviri. És görögül is tudok már. Két szót...Egy, jaszasz. Így köszöntünk és kettő. fariszto...így köszöntünk meg ezt-azt.
Tehát, az elmúlt 8 napot Görögországban, Chalkidikin töltöttem 35 fokos nyári melegben, az Égei tenger partján. Nagyon-nagyon jól éreztem magam. Főleg, mert az én Ági nagyikám, és legjobb barátnőm Evike is velünk volt. Na meg ugye a szüleim, a kereszt szüleim és Ica mamit is meg kell említenem, mert nélkülük biztos nem lett volna ilyen szupi a vakációm. Tudom, szerintem is nagyon vicces, hogy még csak két éves vagyok és már negyedszer voltam nyaralni (itt másodszor), de ez a helyzet, szuper kis életem van az én örökmozgó szüleim mellett.
Repülővel indultunk még 15-én. Eviék már korábban kiutaztak, ezért a keriapuék vártak minket a reptéren. Egy óra laza kocsikázás után (amit én végigszundáztam miközben a jófej szüleim és keriapum üvöltő Demjén Rózsi koncerttel ünnepelt) értük el a szállást. Két szobánk volt, meg egy konyhánk. Én Ági nagyit választottam hálótársul. Jól elvoltunk, mert egy éjszaka kivételével az összes éjjelt végigaludtuk, még úgyis, hogy alattunk és mellettünk is minden éjjel buliztak. Minket napközben annyira kiszívott a tenger, hogy éjjel csak bezuhantunk az ágyunkba. Azt hiszem Mami és Apuci minden este elszöktek a kerianyuval, meg keriapuval ide-oda, de engem ez nem zavart.
A program minden nap hasonló volt. Sokáig aludtunk, aztán irány a part, ami rögtön az apartmanunk előtt volt. Evivel pancsiztunk, homokvárat építettünk, locsoltuk egymást és közösen gyakoroltuk ki a "hagyjuk abba a pelenkás korszak" technikáját. Így versenyt pisiltünk a homokba. Egyébként Mami azóta is csak az alváshoz tesz rám pelust és a többi dolog kizárólag a biliben végzi.
Délben szundiztam- Ági nagyival, persze - aztán délutántól estig megint a tengerparton voltunk. Este pedig vacsiztunk (Mamiék elég furcsa földönkívüli dolgokat-nyolclábú lényeket pl), de mivel Ági nagyi is tészta fan, mint én, mi elég jól elosztottuk egymást közt az adagokat. Aztán vacsi előtt és után (illetve egyszer-kétszer helyett is) körhintára pattantunk és kifulladásig (meg addig, amíg volt aprópénzünk) pörögtünk a körhintákon. Idén hoztak újabb játékokat, úgyhogy nagyon-nagyon jól elbulizgattuk Evivel az estéket.
Tegnap érkeztünk haza, azóta nagyon sokat alszunk és Mami a hazatérés örömére magyaros csirkelevest főzött, amit majdnem teljesen egy kondérral felfaltunk.
Nagyon-nagyon szép volt a nyaralás, nagyon jól éreztem magam, remélem jövőre is ugyanígy, ugyanitt. Nem is írok most többet, beszéljenek a képek.
Ja, most egy ideig nem tűnök el, végre megint tudom írni a selyemcukorka blogot.
Puszi,
Lulu

Mamival

Part

Pálma

Paci

Barikával megyek a strandra
href="http://2.bp.blogspot.com/_9wunhjEL6HQ/TCPHtALYzvI/AAAAAAAAA9M/esQRiUG3_dw/s1600/26Barival+a+strandra.jpg">
Nézem a bohócelőadást Elaniban

Evi

Arcfestéses pofi

Csajok

Kerianyuval és Keriapuval

Csak nyáron...:-)

Li, vagyis én

Barinők

Ági nagyival

A kavicsváram

Copfi

Melegedő

Fagyizás kilátással

Nagyik és mi

Indulunk a strandra

Evivel

Mami és Kerianyu

Lu

Mamival Ealniben

barátnők

Mamival

Indulunk vacsizni

Játszunk

Apu megépítette, én megpusziltam érte

Szundi Siófokig

Imádok repülni
href="http://1.bp.blogspot.com/_9wunhjEL6HQ/TCPIGESDpwI/AAAAAAAAA90/dZoLZmfF_1U/s1600/31Im%C3%A1dok+rep%C3%BClni!!!.jpg">

Nyaraltunk a hétvégén

2010-06-14T13:12:00.005+02:00

Igen, beindult a szezon és mi tősgyökeres Siófokiak révén (Mami csak tiszteletbeli tag, de úgy is ér) itthon kezdtük meg a nyaraló szezont. Pénteken Apuci meghozta Ági nagyit (aha, szóval megint le leszek passzolva esténként....)és sokáig mind fent maradtunk és a kertben hűsöltünk a gumipancsimban. Szombaton pedig a parton strandoltunk a Mólónál, így a meleg balcsin, strandon és a homokon kívül a fagyi is csak egy karnyújtásnyira volt. Jutott mindenből rendesen. Nagyon élveztem, főleg, amikor Apucival pancsiztam a Balcsiban és eljátszottuk, hogy jön a cápa a víz alatt. Persze, tudtam, hogy Apuci keze markolássza az elérhető testrészeimet, de akkor is nagyon vicces volt az egész. Sikerült egy Andris nevű új hódolót is magam mellé kerítenem, úgyhogy gyerek társaságom is volt.
Vasárnap meg megint otthoni pancsi napom volt, mert apucinak délután meccse volt. Mi is kimentünk egy félidőre, de olyan forróság volt, hogy még a Laci papa által vásárolt fagyi sem tudott minket lehűteni, így inkább hazamentünk.

Kedves rendszeres és az "oldalamra tévedt" olvasóim. Egy ideig most nem tudjátok Lulu legújabb kalandjait olvasni. Azt gondoltam ki, hogy az ok, legyen titok(bár sokatok talán tudja is:-D) és kérlek látogassatok vissza nemsokára, amikor is olvassátok majd a beszámolómat, hogy hova is tűntem.
Addig is, ne lógjon senki a neten, tessék menni napozni és pancsizni, de UV ellen védekezni, mint én is.
Puszi,
Lulu

glitter-graphics.com

Hőségriadó

2010-06-11T14:21:00.004+02:00

Már tavaly is volt ilyen....fú annyira emlékszem. Éjjel kb 11-szer találkoztam a Mamival. Na nem azért, mert annyira akartunk, hanem azért, mert punnyadtam az ágyban konkrétan és annyira állt a nyitott ablakok ellenére a levegő, hogy nem volt jobb dolgom, mint Mamit szólongatni. Aki jött is szegénykém, itatgatott, de hűsebbet azt nem tudott nagyon csinálni, így maradt a szólongatás, ivás, visszaalvásos projekt. Aztán reggel korán, amikor még csak kicsit volt meleg elintéztük a bevásárlást és elmentünk a mezemért, amit a megírattak a nevemmel és holnap, Apuci utolsó meccsén fogom viselni. Ez még nem tuti, mert az egész annyira nájlon, hogy egy perc alatt összeugrik rajtam ha Nap éri (tudjátok, az az igazi jó kis eredeti nájlon mez, ami csak úgy szórja a szikrákat, ha kap egy kis pozitív töltést és hozzá érsz. Na pont olyan). Szóval vásárlás után haza és próbáltuk a kert összes hűs pontját felfedezni, ami 11-ig sikerült is, de akkor bevonultunk a lakásba. Addig meg Mami a melegre való tekintettel a következőket csinálta:
-kergetett az iszivel (Mami, kidurranok, béka nő a hasamban!!!)
-kergetett a naptejjel (Mami utálom, ragadok és olyan vagyok, mint légy a papíron)
-kergetett a sapkával (hogy még melegebben legyen a fejem)
Viszont van jó dolog is. Egész nap pelus nélkül vagyok és legtöbbször előre érzem, hogy jön valami. Kivételt képez az egyik tegnap délutáni eset, amikor is konkrétan a szomszéd ajtaja előtt kismacska látogatás közben jött rám egy kis barna és hát oda tettem ki az ajtó elé. Egy ideig szerencsém volt, mert azt hitték, hogy a kismacskák nyomatták oda a kaksit, de sajnos lebuktam az első lábemelésnél, amikor is Mami, igaz leszúrt, hogy miért nem szóltam, másrészt meg úgy röhögött, hogy örültem, hogy így megörvendeztettem.
Szóval tanulom a leszokást, már csak azért is, mert ha nem kell több pelust venni, a havi tízest a Mami nekem ígérte, mindenféle klafa cuccra, amit eddig a pelusra költöttek. Annyi sok minden másra tudom majd költeni, a kaksizásom most túl sokba kerül nekem is, így ideje leszoknom a pelusról. (Kösz Luluka!!!-Mami)

Délután a felfújhatós szerkezetemben pancsizok, ami elég szupi, mondjuk nem annyira menő, mint a Lóri Balcsi alakú medencéje, amibe tegnap estem bele. Már nem igazából, hanem szerelemből. Lóri kertjét már eddig is bírtam, mert ugye meséltem korábban, hogy csupa rámpa az egész ház körül és jókat lehet gurulni a motorommal. Meg van egy nagy rész zöld füves kert, ahol akkorákat brékeltem és bukfenceztem Zozóval és Katával, hogy már szédültem a végére. De a lényeg mégiscsak a medence. És teli van vízzel és csak rám vár. Kár hogy tegnap este csak fél kilencre értünk át Lórihoz, amikor is még le kellett küzdenünk a szunyoginváziót (Köszi a Kata a herbás, citromos, lejárt szavatosságú (LOL) írtószerért-nem ütött ki) és nem igazán volt már strandidő. Így csak fröcsiztem mindenkit, akit értem és ne szóljatok senkinek, de igen! Megint tíz után kerültem ágyba. De hát mire való a nyár, a nem erre. Meleg! Szúnyog! Balcsi! Medence! Barátok! Késői ágyikóba menés! Ez mind, mind a nyár kellékei. És én imádom a nyarat, igazi nyári lány vagyok!

Medence parti Koppányéknál

2010-06-08T20:28:00.005+02:00

Már tegnap óta -mióta Mami beharangozta, hogy megyünk - vártam a ma négy órát. Mentünk Koppányékhoz felavatni az új medencéjüket. Igaz ők már hétvége óta avatják, de azért mégis más, amikor vendégeket is fogadnak.
A negyven fok az megvolt és épp indultunk volna, amikor leszakadt az ég! De mit nekünk Medárd! Motor helyett autóba szálltuk Mamival és mire Koppányékhoz értünk (cirka egy és fél perc) elállt az eső.
Szóval semmi akadálya nem volt a medence partinak. Hát az új medence akkora, hogy, amikor Szilvi beletett én betojtam, mert a mellemig ért a víz és a Mamik tudtára adtam, nagy visítások közepette, hogy azonnal szedjenek ki. Koppány meg Sára élvezte a nagy medencét is, de én inkább a kisebbe pancsoltam. Szerencsére Koppány és Sára is csatlakozott hozzám később és jól össze-vissza locsoltuk egymást.
Aztán -mivel mind pelusleszoktatósok vagyunk - versenyt pisiltünk a fűbe, illetve én (továbbolvasni csak erős idegzetűeknek, vagy kisgyerekeseknek:) bemutattam később egy barna medvét is, úgyszintén a fűbe. Kis takarítás, boka lepucolás és újabb vizicsata következhetett.
azt hiszem legközelebb újra megpróbálom a nagy medencét is, mert koketáltam-koketáltam vele, de azért az utolsó pillanatban inamba szállt a bátorságom. Azon azért morfondíroztam, ha Koppánynak, meg Sárának annyira bejön, akkor talán nekem is tetszeni fog. Legközelebb. Valószínűleg csütörtökön. Bátrabb leszek ígérem. (Mami meg Apuci csak nem hordtak hiába a babaúszásra....)

Puszi mára. Lulu

Jövök-megyek

2010-06-07T22:33:00.009+02:00

Jaj, hát annyit jövök-megyek az utóbbi napokban, hogy egyszerűen időm sem volt megírni ezt a rengeteg történést. Már nem tudtátok hova tűntem mi? Nem, még nem mentünk nyaralni, csak itt a nyár és sok-sok progit szervezünk végre.
Ma is 10 után értünk haza, épphogy csak beestem az ágyikómba, de már délután eldöntöttem, ha törik, ha szakad, ma akkor is megírom az élményeimet.
Először is csütörtökön este megérkezett az Ági nagyi és annyi ajándékot hozott, hogy még péntekre és szombatra is jutott belőle. Megbeszélgettük az elmúlt hetek eseményeit. Látogatóban volt a Zoénál és a Jonasnál Németországban. Olyan nagyok már az unokatestvéreim, hogy alig ismertem meg őket a fotókról. Mert hogy hozott Ági nagyi vagy százat (mármint fotót) és azokat nézegettük esténként. És minden délután megettünk egy nagy adag fagyit is az ági nagyival. Ez volt a mi kis külön délutáni jól megérdemelt fiesztánk.

szombaton két sporteseményre is drukkoltam. Ezekre külön felszerelést kaptam Mamitól. Így festettem:

Először is Apucinak. A szombati nap vízválasztó volt, mert megnyerték az utolsó előtti meccsüket és így bajnokok lettek. Vagyis egy osztállyal feljebb jutott a csapat. A másik sportesemény a Sanyiéké volt, de ott nem sikerült jól drukkolnom sajnos. Az eredményt úgyis mindenki tudja. Ha valaki mégsem: 6:1. Na. Ezen nincs mit tovább ragozni.

Vasárnap meg leginkább Ági nagyival fedeztük fel a kerti játékokat. Itt a nyár, teljes erővel, melegen süt a Nap. Sokat pancsiztunk a kerti csapnál. Délután meg lementünk a Malába. Jöttek barátok is. Bajzi és egy új barát is, aki tegnap még a Sanyi passzát lőtte hálóba, ma meg már itt volt velünk délután.
A Malát nagyon szeretem. Nem csak mert hatalmas adag fagyikat tüntethetek el és nem is csak azért, mert a kerti tó és az akvárium halacskáit hajkurászhatom

hanem azért is, mert nagyon szeretek a parton szaladgálni és élvezni, hogy itt a nyár, sokáig világos van és meleg.

Ma meg hétfőn reggel rekordot döntöttem. Negyed kilenckor ébredtem. Mami már többször is rám nézett, mert nem akarta elhinni, hogy eddig alszom. pedig így volt, ezt teszi ez a sok jövés-menés. A délelőtt hamar eltelt vásárlással pici játékkal. Délután pedig Mami Kata barátnőjével csajos délutánt tartottunk. Elkocsikáztunk Fehérvárra és plázáztunk, sült krumplit ettünk. Igaz Kata elment zongoraórára, addig Mamival leginkább mozgólépcsőztünk, de aztán újra csatlakozott Kata és tovább shoppingoltunk. Katát bevettem a családba is. Ha kérdezték, hogy ki ő, hogy hívják, teljesen természetes volt, hogy ő Horváth Kata, vagy Tata, vagy Taka....minden estre, Katát nagyon szeretem és nem csak azért, mert meglepett egy plüss virággal:-)

Hazafelé csatlakoztunk Apucihoz és Zozóhoz a Malában. Zozót amúgy nagyon bírom, de egyet nem teszek. Nem puszilom meg. Folyton borostás, hát mit képzel? A játék, a kergetőzés, a csikizés és a békakurutty hallgatás mehet, puszi, az nuku, nincs, amíg meg nem találja a borotváját!
És most kedves olvasóim, zárom soraim, megyek szundizni, mert holnap szivárványkába megyek, utána pedig felavatjuk Koppányék új medencéjét, amibe a Mamik is megmártózhatnak. Szupi lesz, már alig várom.
Puszi, Lulu

1 fotó

2010-06-03T22:24:00.003+02:00

Kedves barátaim, ma megleplek Titeket,mert talált Mami egy fényképet a mappái rendezése közben, ami valahogy elfelejtődött. Olyan jó volt megtalálni ezt a csapatfotót még a szülinapomról. Gondoltam gyorsan belinkelem és visszahozok Nektek is egy kis apró emléket arról a napról.
Különben itt az Ági nagyi, úgyhogy holnaptól dupla figyelem nekem. Hurrá. Puszi, Lulu

Apu megkeresztelkedése

2010-06-02T13:50:00.005+02:00

Igen, jól olvastátok. Egyenlőre nem én, hanem apu esett túl a megkeresztelkedésen. (Amúgy jó kis nyelvtörős szó mi?)
Az egész előzménye az, hogy mami és apuci nagyon szerette volna, ha kedves és közeli barátaink Betti és Sanyi elvállalják, hogy az én kereszt szüleim legyenek. Mivel ők elvállalták, sőt cserébe megkérték Mamit és Apucit, hogy vállalják ugyanezt Evikének, így adta magát a helyzet, hogy Apu maga is megkeresztelkedjen, mielőtt ilyen feladatot vállal. És ő megtette, Eviért, értem és a kis "hatos fogatért".
Nagyon-nagyon vicces helyzetet vártunk. mami lelki szemei előtt megjelent egy filmrészlet a Bazi nagy görög lagziból, amikor egy felfújhatos vicces-színes medencében szenteltvízbe döngölték a felnőtt keresztelkedőt. Na ez tegnap elmaradt. Ellenben szentelt víz, ostyaszopogatás és imádkozás az volt.
Na, de nem is vágok a közepébe, ahogy szoktam, hanem kezdem az eseményeket az elejéről. Először is Mamival kicsíptük magunkat otthon. Igazi nájlonharisnyát kaptam Mamitól a jeles alkalomra és a "tárgyalós" kabátomat húztuk fel. Apucinak és a többieknek is nagyon tetszettem. Szinte én voltam a főszereplő, szegény Apuról kicsit lehúztam a reflektorfényt.
A templom annyira nem tetszett először. Sötét volt, fénytelen, szobrok meredtek rám a falakról és idős-nénik s bácsik motyogtak nagy, roppanós fapadok között. A frász jött rám. Gondoltam akkor mehetünk is, de többszöri "Haza! Haza!" felkiáltásomra Mami csak annyit mondott, hogy várjak egy kicsit, mindjárt kezdődik a mise és a keresztelést. Aztán felkapcsolták a villanyokat és úgy-ahogy megnyugodtam. Előjött egy Pap bácsi is piros ruhában és olyan szépen beszélt Apuhoz és Apuról, hogy tényleg megnyugodtam, hogy nem is olyan rossz hely ez. Mondjuk sokat javított a helyzeten, hogy a Mami pénztárcáját úgy pakolhattam ki a padokra, hogy azt Mami külön kérte. Máskor jó mérges, amikor összekeverem a kártyáit, most meg ő kínálta fel a lehetőséget. Ki érti ezt? Mindenesetre éltem a helyzettel és az összes kártyát bedugdostam a repedt padok réseibe. Aztán később Apucit lelocsolta a Pap bácsi és kapott egy nápolyit, aztán útjukra bocsátotta a híveket, meg minket. Egy néni énekelt a hátunk mögül és azzal már vége is volt az egésznek. apuci a keresztfiú, Ica a keresztmami és Papapa meg én a piknikbe vettük az irányt, megünnepeltük Apucit. Mondjuk pont ő lelépett edzésre, én meg a gyereksarokból csak azért dugtam ki az orrom, hogy bekapjak egy-két kanál levest, de azért jó kis levezetése volt ez a tegnapi napnak.
Most jövök én és Evi, azt hiszem júliusban. De az egy külön történet lesz.
Puszi, Lulu

Itt figyelek a templomban

Apuci és keresztmamija Ica

és az ünnepi vacsora

Gyereknapi barátnő-parádé

2010-05-30T21:39:00.011+02:00

Merthogy a gyereknap, gyereknapnak indult. Vagyis Apuci, Mami meg én 10-re kimentünk a Fő térre, a gyereknapi rendezvényre. Volt ott minden gyerekeknek való móka, mint ugrálóvár, gyerekelőadás, bohóc, lufi, fagyi, de mi ez a sok jó dolog ahhoz képest, hogy rég nem látott barátnőm, Franci befutott a szüleivel. Jó, puszit azt nem kaptam, de ezt a kis affért leszámítva (mert állítólag Franci nem az a pusziszkodós fajta) elég jól eltöltöttük a délelőttöt. Kapott Franci is olyan bukorék (értsd. buborék)-fújó pisztolyt, mint én, pár hete, de ő még nem tudta a pici ujjacskáival úgy kezelni a kütyüt, ahogy kell, így nosza a segítségére siettem és megmutattam neki, sőt kifújtam a tárból az összes bukorék-folyadékot, annyira belejöttem a bemutatóba.

Aztán kaptunk lufivirágot, amit egy nagyon színes hajú bohóc készített. De francit jobban izgatta a nagy színes bozont haja, mint maga a lufi, de sajnos akárhogy igyekezett is, nem tudta lekapni a bohócról a loboncát.

Egyébként Franci jó nagy lány lett. Nézzük csak...decemberben láttam utoljára a szülinapján, akkor volt egy, most meg mindjárt másfél éves. December óta bejárta a fél világot oda-vissza és nagyon sokat nőtt az én csöpp kis barátnőm.

Délben Franciék rokonokhoz siettek, mi meg jöttünk haza pipihusit enni és szundizni. A délután is "hozott" nekem egy barátnőt, mégpedig Evikét. Evike copfban érkezett, még sosem láttam így, nagyon tetszett a kis frizkója. Először itthon voltunk

aztán pedig elmentünk a Mala gardenbe és a kertben szaladgáltunk

utána pedig sült krumplit majszoltunk ketchuppal.

Mondjuk Evi inkább ketchupot evett sült krumplival, én pedig maradtam az eredeti verziónál.

Annyit szaladgáltunk, olyan jól éreztük magunkat együtt.

Igaz volt egy kis huza-vona a krumplis-tányér körül és harapás lett a vége, ami miatt Mami nagyon haragudott rám, de összességében már nagyon jól elvagyunk Evivel.

Itt egy kis klisé, hogy mennyire:

Drága barátnőim Franci és Evi. Köszönöm, hogy eljöttetek és a szüleitekkel együtt meglátogattatok bennünket. Nekem ez volt az igazi gyereknapi ajándék. Nagyon remélem, hogy Ti is jól éreztétek magatokat, csak azt kívánom, hogy gyertek hozzánk gyakrabban.
Ezt küldöm szeretettel nektek:

glitter-graphics.com

Puszi Lulu

Szelíd motorosok

2010-05-28T21:20:00.005+02:00

Tegnap, vagyis csütörtökön a miénk volt a haramia parti, vagyis nálunk tartottuk. Nagyon készültünk, mert már múlt hét hétfő óta nem voltunk hárman együtt: Sára, Koppány meg én. Nem tudom a Mamiékat mi lelte. Csak ültek a teraszon és mind a három Mami panaszkodott. Arról, hogy mi rosszak vagyunk egész nap, hogy a Papik milyen bigyók és, hogy úgy ámblokk fáradt mind a három. Nem is értem! Pedig mi olyan jól elszórakoztattuk egymást és magunkat. Á, szerintem csak tavaszi fáradtság, holnapra túl is lesznek rajta....
Képzeljétek, Koppány most új járgánnyal csábítgat engem. Mégpedig egy hippiszupi citromsárga motorral. Igaz, hogy Apukája brummogott be vele hozzánk, de amint megérkezett Koppány felpattant rá és mi Sárával felváltva voltunk az utasok. Nem kell izgulni, nem indultunk el, csak dudáltunk nagyokat és úgy csináltunk, mint a felnőttek, csak szelídebben. Igazi szelíd motorosok.

Ma meg "kölcsönkaptuk" Koppányt egy jó háromnegyed órára. A Mamija Chopint fújt egy iskolai koncerten és addig Koppány nálunk volt. Nagyon furi volt, hogy így Mamija nélkül volt nálunk, de nagyon jól szórakoztunk, még ha rövid ideig volt is nálunk kölcsönbe. Utána mentünk motorozni, meg fagyizni, de akkor már Szilvi is velünk volt. Ja, meg Apuci, aki hazasietett a munkából, mert a keresztelkedését intézi a Pap bácsival. Először neki kell és utána jöhet csak Evi, meg én.
Ja és még valami. Mami kérdezte Koppányt. "Te Koppány és milyen hangszeren játszik a Mamid?" És Koppány rávágta: "Apáén." Ezen Mami nyerítve röhögött....de én nem értem!!!

Vasárnap gyerek nap, vagyis minden gyereket tessék kötelezően kényeztetni, főleg engem!:-)
Puszi, Lulu

Scrapbooking

Szerda

2010-05-26T13:33:00.003+02:00

Engem mindig elkap valami....Most a változatosság kedvéért begyulladt a fülem, ami egyrészről remélhetőleg nyaralásig elmúlik (elvileg már hétvégére) másrészről meg tényleg fáj és, amikor be akart nézni a doktornéni a kukkerjével, azt külön kikértem magamnak. Szerencsémre most a hajmosást is megúszom egy ideig (az öblítést ki nem állhatom).
És tényleg itt a nyár, úgyhogy Mamival ma felpróbáltuk a tavalyi és az idei fürdőruha kollekciómat. A hello kittis torony magasan veri a többit, úgyhogy azt magamon is hagytam és abban flangáltam a kertben ma délelőtt. Ja, persze, ruhára próbáltam és úgy is hagytam, szuperul néztem ki, csak Mami drukkolt, nehogy jöjjön valaki, mert neki nem tetszett így.
Délután megyünk lakást nézni Budára. Papapa lesz a sofőr és Apucival ott találkozunk. Remélem Ági nagyi is belefér még a programba, mert úgy vettem ki a Mami és Ági nagyi telefonbeszélgetéséből, hogy Ági nagyit megint majdnem lekapcsolták a hazaútján a bőröndje becsekkolásnál, mert megint túlsúlyos volt. Nem Ági nagyi, hanem a bőrönd. És megint miattam volt jól megpakolva....Gondolom ezt tudjátok mit jelent...:-) A...J...Á...N...D...É...K...O...K...!!!:-)

Pünkösd

2010-05-24T15:24:00.005+02:00

El vagyok maradva a naplóm írásával, mint a nyár, ami csak nem akar megérkezni.....azaz, miről beszélek. Ma már nyár van...Itt van....jó meleg van.....úgyhogy én is készítem a blog updatemet .
Pünkösdi hétvége volt. Ezt már mind nagyon vártuk, mert egy nappal meg van toldva a hétvége, ád egy, ád kettő,meg egyre közelebb kerülünk a nyaraláshoz. Már csak három hét és repülünk! Hurrá!
Mami már most listáz, nyári ruhákat szed elő és stócba teszi, amire itthon még nem, de Görögországban már szükség lesz. Persze én átnéztem a stócot és le is pakoltam annak rendje és módja szerint a kanapéról a földre a ruhákat egyenként. Mami nem agyon örült, de én akkor is átnézem miket akar hozni nekem. Semmi csili-vili meg feltűnő nem kell Mami, csak a hello kittiy cuccaim jöjjenek, úgyis csak azokat szeretem, ha rám adod!!!

Szóval itt a nyár! Állítólag ez még nem a végleges változat, így még lesz lehűlés, de a nap sugarai már mind most is a Balcsit melegítik és sokat hűlni már akkor sem fog, ha visszatér egy-két nap hideg. Na, mit szóltok? Lassan lehet használni az új színes tutiszép úszódeszkámat. Nem, ne kérdezzétek, fogalmam sincs mire jó, csak azt tudom, hogy nagyon tetszik, mert a szivárvány összes színe rajta van és nagyon jó kis ugródeszka. Eddig mondjuk a földön használtam és csak annyira, hogy ráállok és leugrok róla, de Mami azt mondja, hogy arra is jó lesz, hogy belekapaszkodjak majd a Balcsiban és annak a segítségével tanuljuk az úszást. Mami, ha Te mondod....!
Ma a Papapánál grilleztünk, mert itt voltak Apuci rokonai Németországból. Jutka és Karsten. Nagyon szimpi emberek, egy csomó csokit kaptam ajándékba, alig győztem elpakolni. Remélem sokkal sűrűbben jönnek majd, mint eddig. Na, nem a csoki miatt!:-)
Apucival ebéd előtt egy nagyot fociztunk. Bemelegítettem őt, mert délután meg igazi meccsre ment. Mi Mamival valószínű a parton, vagy a kertben töltjük a délutánt. Nekem mindegy, csak fagyi, labda és barátok legyenek és én boldog leszek.

Mindenkinek további szép és hosszú pünkösdi hétvégét kívánok. Puszi, Lulu

Játékok

2010-05-21T13:12:00.004+02:00

Sziasztok,

most arról szeretnék írni, ami tulajdonképpen a legjobban kitölti a mindennapjaimat. És ezek a játékaim és maga a játék. Sokszor előfordul az, hogy kapok valamit és tetszik nagyon, de valahogy nem köt le, pakoljuk ide, pakoljuk oda, de nem játszom vele. És egyszer csak hopp! Eszembe jut (vagy megtalálom) és olyan jól eljátszom vele, hogy én magam sem gondoltam volna.
Ma például rájöttem, hogy milyen jó is a babázás. Főleg télen, amikor sokat voltunk bent, szinte minden nap játszottam a babáimmal és a Mami folyamatosan bővítette a babagyűjteményemet kellékekkel. Például babakocsi, cumisüveg, pelenka, bili, kenguru. Ezekkel amúgy szinte nem is játszottam, de ma rátaláltam és egész nap Mamis-babást játszottam. Így:

Sok mindent a Mamitól lestem el még anno, amikor én is parányi borsó voltam. Megtanultam tőle pelenkázni, cumiztatni, etetni kanállal és biliztetni is. Ezeket már olyan szépen legyakoroltam a babáimon, hogy tegnap is, mikor a szivárványkában bent volt a Levi pici húga, előadtam, hogy milyen jó Mamika is tudok lenni és döfködtem a cumit vissza a pici Szofi szájába, mert folyton kiköpte. Ma meg ugyanezeket a babáimon gyakoroltam.

Ezen kívül mit is szeretek még? A papírmunkákat. Rajzolás...pont, pont vesszőcske..., a papírvagdosás, szigorúan a nekem külön beszerzett csak és kizárólag papírt vágó ollómmal és a nyomdázás. Jaj azt imádom, mert nagyon szép dolgokat tudok alkotni csupán nyomkodással.
És ezen kívül a kinti játékok. Motorozás. Numeró egy, ez tényleg a kedvencem. Aztán a trambulínozás, hintázás és a labdázás. Tegnap legyakoroltuk Mamival. Már el tudom kapni a lasztit ( de ezt csak a hello kittis lasztival vagyok hajlandó) ha visszadobja nekem a Mami. Úgyhogy fejlődöm, mert eddig csak eldobni tudtam neki.

De legjobban a barátaimmal szeretek együtt lenni és úgy játszani, szinte mindent. Koppány, Sára, Evi, Nono, Aliz, Norcsi, Levi, Gabó, Ciska, mind-mind jó pajtásaim. szeretem őket, mert azok a dolgok tetszenek nekik, amik nekem és ugyanazokat szeretjük játszani.
Most mindenkinek puszi, Lulu

Az én menő pasim

2010-05-20T17:58:00.004+02:00

Jó, tudom, mindig a Koppány így, meg a Koppány úgy. De mit csináljak, ha ez már ilyen igazi love story.
Egyébként szokásosnak indult a nap. Igaz kicsit megint takonypóc vagyok, ami nagyon sok küszködés nekem meg a Maminak... Folyton folyik az orrom és le akarja szívni (persze le is szívja) amit én utálok és üvöltök és mindig kitalálok valamit, hogy kihúzzam magam a tortúra elől. Pl, hogy pisilni kell, vagy, hogy a Hello Kittimet kérem, amiért Maminak még egy kört kell futnia, hogy minél később legyen a trutyikám kiszívva. Egyébként most én is sos meg szeretnék szabadulni a taknyosságtól, mert jön a Franci és sokat szeretnék vele találkozni a hétvégén. (Nyugi egyébként Franci, Mami üzeni, hogy nem az elkaphatós taknyom van....csak a folyós, mert még senkire sem ragsztottam át)
Szóval szokásos csütörtök...ébredés után mentünk a Szivárványkába. Ott volt az összes barátom és nagyon jól éreztem magam. Délután végre újra birtokba vehettem a kertet és egyszer csak megjelent ő, a menő pasim a verdájával Koppány.

Pultos lány

2010-05-18T19:23:00.003+02:00

...igen lehetnék az új pultos lány, ha felérném azt a pultot, de Bebi -az új barátnőm- nélkül nem megy. Szokásos kedd délutáni uzsizásunkra mentünk a Koppánnyal a Marcipánba. Nyílván most is, mint mindig szaladgáltunk körbe-körbe, fel az ülésekre és persze be a pultba. De már nem haragszanak ránk, tudják, hogy ilyenek vagyunk és azt is, hogy előbb-utóbb úgyis hazamegyünk. Egyébként belülről a pult sokkal jobb mint kívülről, mert hogy ott rakatszám van tömve keksszel és cukorral. Hát micsoda mennyei hely!!! Nekem sokkal jobban tetszik, mint ahol a Mamiék isszák a kávét, úgyhogy nekem különösen tetszene együtt dolgozni Bebivel ott bent a pultban. Látjátok, csak úgy virulunk:

HAJRÁ szőke csajok!!!
puszi, Lulu

Látja?

2010-05-16T20:29:00.002+02:00

Kivételesen az én szemszögemből szeretnék írni, mert Lilike ezt még nem érti, de talán nem baj, ha majd visszaolvas és tud erről a történetről.
Fürdés este 8-kor. Előtte kicsit párna csatáztunk, hancúroztunk. Egyszer csak, látom annyira nézi a falat, ahol lóg egy kép, láthatóan megzavarta valami és kizökken a játékból. Nézi-nézi. De nem a képet nézi. A falat. Egyszer csak újra visszanéz és odamutat.
"Ott a bácsi meg a néni".
Múltkor is mondott ilyet az Ági nagyinál, akkor csak annyit mondott. "Ott a bácsi".
De most: "Ott a bácsi, meg a néni".
Kérdezem tőle, mert nagyon integet a fal felé, hogy:
"Integetnek?"
Azt mondja: "Aha" és integet tovább.
És még azt:
"Bácsinak bajsza van, néni haja fehér"
Áll a szőr a karomon. Édesapám bajszos volt, az ő édesanyja ősz. Most volt 13-án Apukám születésének napja, nem sokkal egymás után mentek el. Már másodszor látta (látta? honnan találna ki ilyet?) Lilike az Apukámat.
Tényleg áll a szőr a karomon.

Vihar

2010-05-16T15:16:00.008+02:00

Olyan nagy vihar volt, van és még lesz, amilyet még életemben nem láttam. Nem kell nevetni, azért két év alatt igenis sok minden történik, de mondjuk ekkora folyamatosan tomboló vihar még nem volt. Le is mondták az összes szabadtéri programot Siófokon és környékén. Nem járnak a vonatok és délig még adás sem volt a tv-ben, vagyis elszalasztottam a Dora baba legújabb kalandjait:-(
Vihar! Nem szeretlek! Még játszani sem tudok tőled rendesen, csak bent,amit már igen unok tegnap óta. A Fifi házamat kétszer is teljesen szétszereltem és újra össze. A pénztárgépemből már kifogyott az elem annyit nyomkodtam, a puzzle könyvemet meg Mami annyira unja, hogy eldugta a fürdőszobába (azt hitte nem veszem észre, hogy ott van a mosógép tetején), nehogy megint szét kelljen szedni és újra össze. Ja és a Fifi dvd-m is már kívülről fújjuk. Egy kis Napsütésre vágynék, már szedném is elő a motorom és huss.......De sajnos úgy néz ki, hogy nemcsak ma, de még holnap sem lesz sok lehetőségem erre.
Viszont volt időm kicsinyíteni a tegnapi "fagyos-grillparti" fotókat, amiket most csatolok.

Először is, a sütés kint folyt a téli orkánban, én meg bentről, a melegből szemléltem az eseményeket. Sas szemekkel ügyeltem, nehogy megint maga "Szenes Iván" (köszi Kata az eredeti ötletet!) jöjjön látogatóba.
Szóval én voltam az ügyelő. Bentről.

A husik és kolbik végül jók lettek. Nézzétek a Papapát és Apucit sütés közben...

Aztán én és a szülinapos Papapa elfújjuk a gyertyát...

és végül a három Horváth, Ica, Papapa és én....

A "Süss fel nap..." című nótám ma igazi értelmet nyert számomra. Napocska süss fel, mert nemcsak a "ludaim" fáznak meg, hanem már nekem is folyik az orrom:-(

Papapa szülinapja

2010-05-15T14:36:00.005+02:00

Ez a mai fő esemény, Papapa 57 éves ma. Isten éltessen Papapa.
Nemsokára indulunk is, hogy részt vehessünk a szülinapi grillpartin, ami egyrészről szuper lesz, mert ott lesz sok családtagom és, mert tuti, hogy lesz torta is. Másrészről viszont téli állapotok uralkodnak. Fagyos szél fúj, esik az eső és Mami már "learchiválta" a kabátjaimat, gondolván idén már nem lesz szükség rájuk és most lehet, hogy a májusi grillpartin jól jönne az a télikabát! Na mindegy, majd csak becsavar valami melegbe, az ilyeneket a Mami meg szokta tudni oldani.
Különben hogy tetszik a blogom? Még egy picit lesz simogatva, de már kezdi a végleges formát mutatni. Ez lesz a tavaszi-nyári designom....

Papapa, mivel én vagyok az egyetlen kisunokád, nekem kell ellátnom azt a feladatot (egyébként nagyon szívesen teszem), hogy szülinapod alkalmából felköszöntselek "unokailag". Úgyhogy ezt most itt publikusan megteszem, mert nálad valószínűleg úgyis elvonják a figyelmemet a játékok az ágyneműtartóból.
Isten éltessen sokáig, lassan végre kezdődik a kettőnk igazi murija (értsd: nemsokára teniszképes, náladalvós-képes, nálad-nyaralós-képes leszek), úgyhogy vigyázz a lábadra, nehogy megint fájjon és hogy minél tovább az ujjaim köré tudjalak csavarni és viszont. Ja és a Mami kéri, hogy ne kényeztess el túlságosan, de ha gondolod felőlem nyugodtan. Szeretlek, szeretünk Papapa.

Diva Design

2010-05-14T22:31:00.006+02:00

MEGLEPETÉS! Na ehhez mit szóltok? Az új designom, amit megint Rita - az én "különbejáratú" tündérem - ajándékozott nekem. És ez még nem a végső formula, csak már írhatnékom volt....
Tessék csak figyelni, milyen csudi dolgok lesznek itt még hétvégén!!!
Köszönöm Rita, szuper vagy!

Van egy nagyon jó hírem (amit leginkább Mami és Apuci értékelnek) méghozzá az, hogy hétfőtől kezdve az összes éjszakát végigaludtam. Mami este lerakott, összebújtam a Barival és reggel hétig meg sem mukkantam, nagyokat aludtam. Mami nagyon reméli, hogy nem kiabáltam el a jó hírt és ez már csak így marad.

Végre jön a hétvége, van jó sok programunk, lesz miről beszámolnom.
Ennyit mára, puszi, Lu

Elveszett a Ba!

2010-05-12T18:37:00.003+02:00

De meglett, nem kell aggódni, de azért nagy szerencsém volt.
Az úgy volt, hogy reggel, amikor felébredtem sötét volt. Pedig már hét óra volt, de zuhogott az eső, így olyan sötét volt, mint este. A kertbe így nem tudtunk kimenni, de Mami kitalálta, hogy menjünk és vegyünk ezt-azt. Most konkrétan nem tudok beszámolni, mert Papapa szülinapjára is nézelődtünk, de a lényeg, hogy útba esett a Tesco is az itthoni bevásárláshoz. Benéztünk a sportboltba is. Kergettem a Mamit a lógatott ruhák között. Egyébként ezt imádom, mert a lógatott ruhákon közben húzom a kezem és az a játék, hogy minél több ruha essen le a földre. Mondjuk Mami nem sokáig engedi ezt játszani, de amíg lehet,addig jól szórakozom.
Amire hazaértünk még mindig szakadt az eső, így Mami nekilátott az ebédnek én meg bekucorogtam a kanapéra és mondtam, hogy "Ba". Erre Mami rám nézett és azt kérdezte:
"De hol a Ba"? Hát hol lenne Mami, a Te dolgod, hogy meglegyen és odaadd nekem, amikor csak kérem. De most nem volt meg. Sem a táskában, sem a bevásárlós szatyorban, sem az autóban. Nagyon-nagyon szomorú voltam, így Mamival fogtuk magunkat és visszaindultunk a bevásárló körúton ugyanarra, amerre már korábban jártuk. Mondanom sem kell ugye? Szakadt az eső tovább, mi meg idegesen ültünk az autóban és drukkoltunk, hogy meglegyen a kis barátom.
Tesco parkoló. Semmi. Mentünk, mentünk, gyalogoltunk, néztük a földet, néztük az állványokat, hátha valaki felrakta. Semmi. Megkérdeztük az információnál, hátha valaki leadta. Semmi. Én csak kiabáltam. "Ba....Ba..." De nem válaszolt, elhagyott engem.
Aztán Mamival utolsó lehetőségként benéztünk a sportboltba és ott volt Ő, a pénztárgépen csücsült az én gyönyörű, koszos Bacskám. Én úgy megörültem, megszorítottam és mondtam "Itt a Ba....itt a Ba...." Mami is nagyon boldog volt, az eladó megkérdezte, hogy hú ennyire fontos ez a kis bari nekem? Hát mit fontos? Ba nélkül el sem tudom képzelni a napjaimat. Ő a mindenem. Soha többet el nem engedem.

Az ellopott csók

2010-05-11T20:44:00.005+02:00

Szép tavaszi délután volt. A lány már régóta rajongott a fiúért és a fiú is mély érzelmeket táplált a lány iránt. Szinte testvérek voltak, hisz majd' minden nap találkoztak, megosztották életük történéseit, ismerték egymást kívülről és belülről. Megosztották egymással a szeretett dolgaikat és igen, néha vitáztak, veszekedtek is.
Szóval, szép tavaszi délután volt.
Sütött rájuk a Nap, élvezték a langyos sugarakat. A szelek szárnyán szálltak az ő érzelmeik is egymás felé. Szaladtak egymás kezét fogva és élvezték, hogy nincsenek határok, nincsenek akadályok.
És akkor a fiú szívéből kitörtek az érzelmek. A lány felé fordult, megfogta két kezével szép arcocskáját és csókot lopott a szeretett lány ajkairól. A lány és a fiú nagyon boldog volt.
A mai egy szép tavaszi délután volt.

Kanál fesztivál

2010-05-09T10:47:00.010+02:00

Na, ott volt a bohóc, amiről beszéltem, de sok köszönet nem volt benne. Ád egy, nem a tavalyi, megszokott bohóc volt. Ád kettő, meg ez a bohóc annyit beszélt és beszélt és beszélt, hogy követni sem bírtam miket mond. Nagy foga volt, lobonc, félelmetes haja...na egy szóval...nagyon idegesített. Az még érdekelt, ahogy csavargatja, meg tekergeti a lufit, de az a sok sületlenség, amiket szünet nélkül mondott az nagyon elkedvetlenített. Na, meg a mellette lévő pult mindenféle érdekes dolgot kínált nekünk a Koppánnyal. A buborékfújók kánaánja tárult elénk. Volt sima, volt szakszis, vonatos, babás...meg tényleg minden, de minden féle, de Koppánynak - lévén ő fiú - a legjobban egy világítós, berregős, pisztoly formájú tetszett. Sőt, engem is megleptek egy ugyanilyennel, úgyhogy teljes volt a boldogságunk és cserébe békén hagytuk a szüleinket.

Így festünk

Aztán én.

És megint én. LÖVÖK:-)

És volt ugrálóvár. Amiben három kört is mentünk Koppánnyal és megérkezett Sára is. Sajnos Mami nem ügyeskedett fotólődözésben, mert hármunkat nem tudott elkapni.

Az egész napot szinte a fesztiválon töltöttük. Voltunk a parton is és meglátogattam a madár "barátaimat". Sőt a kiflimet is megosztottam velük.

Motoroztunk is és lementünk a partra, sőt újra kóstolgattunk Sáráék fagyizójában.

Olyan sok minden történt, hogy nagyon gyorsan hipp-hopp itt volt a fürdési idő, ahol könnyű kitalálni mit csináltam. Hát buborékot fújtam....nem tudom megunni.
Puszi, Lulu

Amit ma megtanulhatsz.....

2010-05-07T20:42:00.004+02:00

Ma nagyon fontos dolgokat tanultam és ezek a következők:
Apuci neve: Horváth Tamás
Mamika: Nagy Mónika, én pedig Horváth Liliána vagyok. Ha Mami, vagy Apuci kérdezi, hogy kit hogy hívnak, akkor megmondom. Persze ez nem ment így pöccre, Mami reggel óta tanította.
A "Horváth" nagyon nehezen ment előszörre és meg kell mondjam, most sem szín ötös a tudásom, de ha nagyon akarom megmondom a neveinket. Apuci nevének megtanulása a következő kronológiát mutatta:
Mami mondja: Horváth
Én mondom: Hóvát (persze nem elsőre, hanem úgy öt-hatodszorra, addig próbálgattam a betűket, meg hangokat a szóban ide-oda)
Mami mondja: Tamás
Én mondom: Hóvát Apasz. Ez így rögtön ment és logikusnak is tűnt.
..és így tovább....a Horváth Apából eljutottam a Horváth Tamásig. De nem volt egyszerű, csak nem akarom hosszasabban taglalni.
Mami neve - noha Mami szerint könnyebb - még nehezebb volt, mint a miénk Apuval. Ezt még mindig kicsit "ámerikáiásan" mondom ki, hogy "Nadzs Mónyika", de azért ezt elfogadhatónak gondolták az ősök.
És a sajátom? Én Horváth Lulu vagyok. A Lulu már eddig is ment. Még mondókába foglalva is:
"Hinta palinta, hintázik a Luluka". Szóval maga a Lulu nem lenne nehéz, de a Mami jött ezzel a Liliánával. A Horváth ment a Tamás elől, de ez a Liliána....mire kimondanám kétszer is elfelejtem. Azért legyőztem saját magam estére és fürdés közben megadtam magam és csak kimondtam, hogy Hóvát Liliána.

A nevek tanulásán kívül ma még rengeteg dolgunk volt Mamival. Például bevásároltunk és takarítottunk. Aztán pihentünk. Méghozzá így:

Ringattuk magunkat. Holnap szombat, hétvége. Apuci délután focizik, de előtte délelőtt még együtt elmegyünk a Kanál fesztiválra. És nem, nem evőkanál...hanem Sió-kanál fesztivál.
Ez már tavaly is volt és tavaly is mentünk a Mamival. Ott láttam életemben először lufihajtogató bohócot, aki annyira tetszett, hogy drukkolok, idén is jöjjön el.
Holnap meglátom. Puszi, Lulu

Égszakadás....földindulás....

2010-05-05T20:41:00.004+02:00

Életem legnagyobb viharját izgultam ma végig. Szundi után már lehetett látni, hogy sötétedik, mintha este felé járna az idő. Teljesen megzavarodtam...Csak mikor Mami mondta, hogy nemsokára jönnek a Koppányék, akkor tudatosult bennem, hogy délután van. Szóval először csak sötétség volt. Mamival az ablakból a függöny mögül kikandikálva néztük, hogy mi is készül odakint. A sötétségbe be-be villant egy kis fény, aztán pedig úgy dörgött, hogy inkább visszarántottam a függönyt. A frász jött rám. Aztán meg elkezdett zuhogni az eső, utána jégeső és elment a villany is. Szerencsére az hamar visszakapcsolódott, de a tv adás sokáig szünetelt. Aztán megérkeztek Koppányék és az autótól a házig, bőrig ázott Mami, Szilvi és a Koppány is. Aztán szórakoztattuk egymást a Koppánnyal, csak annyi bajom volt, hogy folyton azzal akartam játszani, amivel ő és fordítva, szóval vitáztunk elég sokat, de azt hiszem ebbe a viharos állapotokba ez is belefért.
Ja és, hogy miért nem Papapával töltöttem a szokásos szerdámat? Hát azért, mert lesérült tenisz közben és moccani sem tud. Szemtanúja voltam, tényleg nem mozgott, amikor délelőtt meglátogattuk.
Ja és délelőtt még útlevél hosszabbítást is intéztünk nekem. A fotózás nem nagyon ment,mert grimaszokat vágtam. Bár az ügyintéző néni próbált kiizzadni belőlem egy helyes kis profilt, de nekem ehhez ma nem nagyon volt kedvem...úgyhogy három évig lesz egy vicces-fotós útlevelem:-)
És akár ilyen, akár olyan fotóval, de akkor is teljesen menetkész vagyok Görögországba júniusban. Úgyhogy görögök addig nyughassatok, pihenni szeretnénk!!!

Lulu

Ui: Leendő keresztapukámnak és Ciska barátnőm apukájának ezúton kívánok nagyon boldog születésnapot!

Hétvégi

2010-05-03T17:43:00.011+02:00

Jól jönnek-mennek a napok. Annyi a teendőm és annyi minden újat csinálunk, hogy azt sem tudom, miről számoljak be. Az biztos, hogy nem unatkozunk....Komolyan mondom öt gyereknek is elmenne annyi program, mint nekem....
Szombaton például reggel lakásnézőbe indultunk. Ne is kérdezzétek, szóra sem érdemes. Homokvár az nem volt a szoba közepén, mint múltkor, úgyhogy az egész eleve nem is volt érdekes számomra. Különben Mamiék sem találták meg ebben a lakásban az álmaik otthonát, úgyhogy még futunk egy pár kört, az biztos. Azért jó is volt a szombat délelőttben, mert Nagypapa a Játszóházas Mekdöcibe invitált minket. Alig vártam, hogy "átrágjam" magam a Happy Meal-emen, hogy bevethessem magam a csúszdaparkba. Szupi volt.

Csak annyi bibi volt, hogy egy nagyobb, Kornél nevű fiú kispécizett magának és tett-vett engem fel-le a mászókán és nem tudtam egyedül leküzdeni a csúszdákat. Azért jót játszottunk, csak a mászást szívesebben gyakoroltam volna saját magam.

Délután Apuci és Papapa elvitt a majálisba. Volt állatsimogatás is. A nyuszik tetszettek, imádom húzgálni a fülüket és tetszettek a pónik is, de még nem mernek felültetni rá, így csak távolról néztük. Viszont volt egy láma, amit közelebbről is meg akartunk szemlélni a Nagypapával, de nem volt túl barátságos, mert ahogy közeledtünk, ránk mordult és villogtatta a sárga fogát. Ráfért volna egy olyan esti sikamika, mint amilyet a Mami szokott nekem adni.

Később este, meg grillezni mentünk. Apuci és Mami barátaihoz. Szupi volt. Olyan házba voltunk, ami körbe volt rámpázva, így igazi "motorpályán" gyakoroltam.
A vacsi szupi volt. Picit Apuci ( a fő grillező tudor) megkapatta a húst a lángon és mindenki "Szenes Ivánt" emlegette, amit nem is értettem, de annyit nevettek, hogy ez biztos vicces volt.

Vasárnap meg olyan meleg volt, hogy lemerészkedtünk a partra és a Sáráék fagyizójában teszteltük az összes tejnélküli fagyit. A rózsaszín a kedvencem.
Ott vagyok ám a fotón, nagyítóval megy talán..... :-) Óriáshomokozó a parton...:-)

És a legfontosabb: vasárnap volt anyák napja. Apuci már megírta tegnap a gondolataimat, most megmutatom a virágot, amit én vittem Maminak és azzal a szöveggel nyújtottam át, hogy "Bódog szüjinapot"

Csók, Lulu

Fent vagyok a Facebookon

2010-05-02T21:55:00.005+02:00

Bizony, Zozó, aki Apuci és Mami barátja egy egész profiloldalt betöltő fotóval lepett meg a Facebookon. Itt:

http://www.facebook.com/#!/album.php?aid=176378&id=269459051891&ref=mf

és a fotó, ha valaki nem szeretne "bandukolni", itt:

Szupi nem?

Anyák Napja!

2010-05-02T21:16:00.006+02:00

Kedves Mamikám,
Ez a Te napod, hát Isten éltessen Téged! Ezúton köszönöm meg, hogy világra hoztál, hogy mindig számíthatok Rád.Ha éjszaka felsírok, rögtön ott vagy és megnyugtatsz és köszönök mindent, amit tanítottál nekem és vigyázol rám.Ne haragudj ,ha néha felidegesítelek, nem akarlak ám, csak néha...Ugye nem nagy baj, hogy ma azt mondtam, hogy boldog szülinapot -anyák napja helyett- nem tévedtem olyan nagyot?Ígérem, jövőre már megtanulom kimondani!
Szeretlek Mami!
Lulu

Itt a nyár

2010-04-30T20:38:00.004+02:00

Igen, itt a nyár, nem csak mert reggel már csak egy pólót meg egy cicanacit és maximum egy kis szvettert kapok magamra, nemcsak, mert jó melegen süt a Nap és sok-sok vizet iszunk (na de milyet! ...majd mindjárt írok erről is), hanem azért, mert a Mami ma bekente az arcomat a naptejjel. Fújj...azt nem szeretem, de minden más, ami nyári öröm...jöhet.
Ja, a vizünk. Kísérleti jelleggel Mami bevezette nálunk a PI vizet. Nem, nem egy fél pipi van benne, hanem így hívják, hogy PI, nagyon tiszta, nagyon egészséges és én is megiszom. És annyira viccesen jutunk hozzá. Kannával felszerelkezve megyünk a bio boltba és úgy töltik meg, valami hosszú kígyó szerű csapról. Na most már mi nagyon egészségesek vagyunk....az a napi egy-két falat csoki, meg ropi, gumimaci, mosatlan eper a zacsiból hazafelé a piacról, már igazán belefér.....

Tegnap jó későn értünk haza a Koppányéktól, még a Mami is kipurcant, mert újra köröket fut és a csodás ötös számot emlegeti. Egy ötöst akar elveszteni. Asszem kilót. Hát Mami én azon leszek, nem hagylak pihizni, még annyira sem, mint eddig. Szóval Koppányéknál volt a "haramia parti". Mivel már teljesen publikus én is világgá kürtölöm, hogy Koppánynak kistestvére lesz.....Szupi, együtt fogunk babázni (igazi-babázni szeptemberben)
Holnap csak sikerül lakásnézőbe mennünk Budapestre, de aztán sietünk haza, mert grillpartira megyünk. Ennek megfelelően holnap valószínű nem tudok jelentkezni, mert csak alvásra jövök haza és Nagypapa lesz a bébiszitterem. Vasárnap meg Anyák napi különkiadással fogok jelentkezni (Apu segítségével, ami biztos nagy szám lesz:-)), úgyhogy várok vissza minden barátomat, családtagomat és kedves olvasómat, beszámolok mindenről.
Puszi, Lulu

Minden nap baleset

2010-04-28T19:16:00.003+02:00

De tényleg, ahogy növök úgy vagyok egyre vagányabb és hát nem mindig jól sülnek el a dolgok. Mondjuk ma eleve nem indult jól a napom, mert Mami bevitt a szivárványkába és amikor ment el mi már reggeliztünk. Egy apuka azonban bekopogott az ablakon, nosza mind szaladtunk az ablakhoz, hogy ki kopog....Engem a kopogó ember nem nagyon izgatott annál inkább a tény, hogy a Mamikám ül be épp a kocsijába és megy el. És ez annyira rosszul esett ma, hogy kiborultam. Mami majdnem visszajött értem, de utólag kiderült, hogy ez csak két perces sírás-rívás volt, mert amúgy szupi volt a barátaimmal. Már áll az óriás trambulin is az udvaron. Jut eszembe, trambulin. És erről kezdtem írni az elején, mármint a balesetekről....mert ma kicipzároztam a trambulint, hogy ki tudjak szállni, ahogy szoktam. De valahogy siettem Marcihoz játszani és nem figyeltem és kiestem fejjel a betonnak, zutty letört egy pici a fogamból.
Jó-jó nem látszik, csak Mami látja, de azért nem volt kellemes a potty.
Mami már előre aggódik, hogy mi jöhet még....Egyenlőre nem tudom, én igyekszem vigyázni magamra, de úgy tudom, hogy a saját bőrömön kell megtapasztaljam meddig mehetek el.....Hát ma egész a betonig...fejjel:-( de ígérem, igyekszem vigyázni.

Csizmás kandúr

2010-04-27T15:04:00.008+02:00

Ébredés után, miután negyedszer kiáltottam, hogy "AAAAAnyaaaaaaaaaaa", megérkezett, ő, álmos szemekkel köntösben és azzal köszöntött, hogy ma megyünk a színházba megnézni a Csizmás kandúrt Sárával és Koppánnyal (ahogy tegnap már beharangoztam).
Korán indultunk, hogy Koppánnyal a színház előtt még tudjunk egy kicsit döngetni a motoron. A parkolóban két néni kért útbaigazítást a színházhoz (ez még később fontos lesz, csak azért írom....), de Koppánnyal nem is nagyon figyeltük, csak azt, hogy minél előbb gurulhassunk. Szóval a következő videó a motorozásunkról készült és csak erős idegzetűeknek ajánlom, Nagypapának megnézni kifejezetten Tilos. (Azért annyit megnyugtatásul, hogy Papa, higgyed ezt már sokszor gyakoroltam és nem is olyan gyorsan gurulok le az emelkedőről.....de komolyan!)

10 perccel kezdés előtt beadtuk a portára a motort és igyekeztünk elfoglalni a helyünket. Előtte Mami kattintott még rólunk párat.
Itt az előadás előtt:

És bent....

Az előadás kicsit nem úgy indult, mint a Süsü, mert bábok nem voltak, csak igazi emberek vicces ruhákban. De aztán beindult az egész mese és szuper volt. Igaz a csizmás kandúr elég ismerős volt és többször is odajött hozzánk, például, amikor gyerekeket hívtak fel a színpadra, vagy amikor egy nagy tálcáról megkínáltak minket répával, ami amúgy a királyi palota étke volt, vagy az elején is hozzánk jött egyedül oda a csizmás kandúr köszönni és meg is simogatta a fejem. Az egész nézőtéren csak mi voltunk olyan kitüntetett szerepben, hogy velünk foglalkozott a főszereplő. Ez, amúgy nagyon jól esett nekünk. (Persze drágám, meg neki is jól esett, amikor a parkolóból útba igazítottuk, hogy hol tud parkolni ingyenesen egész nap, meg hogy hol van a színház, merthogy a "csizmás kandúr" kért útbaigazítást korábban emberalakban......Mami-)

Az előadás hamar véget ért, a molnár legkisebb fia elvehette feleségül a királylányt, így nagyon boldogan indultunk haza. Otthon egy szundinyi időm volt és már jöttek is Koppányék és mentünk a délutáni tekergésre. Motoroztunk, üdítőztünk és burkoltunk egy sonkás croissant-ot, meg tic-tac-ot.
Holnap megyek a szivárványkába, úgyhogy most sietősen ágyba bújok, mert eléggé kifárasztott a mai szupi nap.
Puszi, Lulu

Óvodában voltam

2010-04-26T16:55:00.006+02:00

Én, Horváth Liliána, a mai napon felvételt nyertem a siófoki Micimackó oviba, ezáltal tagja lettem a kiscsoportos, korcsoportos társaságnak, és ez nem vicc.
Erre azért került már most, így két évesen sor, mert az óvodában egy évben csak egyszer van beiratkozás és mire óvoda-érett leszek már elkezdődik az új év, vagyis, akkor már nem lehetne beiratkozni amire három éves leszek. Az igazság az, hogy sok kedvem nem volt ehhez a beiratkozási procedúrához és ezt az ottani nénik tudtára is adtam. Három néni is volt bent az ovi irodájában. Egy, aki írta az adataimat, egy, aki jegyzetelt rólam (és akinek Mami folyamatosan mondta, hogy amúgy nem vagyok egy nyekergőgép, csak ma, és csak most...de tényleg....) és egy harmadik, aki csak bent ült a másik két nénivel. Különben aranyosak, tündériek voltak, csak nekem nem volt jó kedvem. Egyébként mi most turpisságot csináltunk, mert ugye nem fogok ide oviba járni, de azt tanácsolták, hogy költözés után majd könnyebb lesz úgy ovi helyet találni Budán, hogy nem beíratni, csak átíratni kell engem. De azért most én még Micimaci ovis vagyok egyenlőre.....
Ennyiben ki is merült a délelőttünk, a délutánt meg a kertben töltöttem Edével, Gergővel és Marcival. Valahogy így:

Később átverdázott hozzám a Koppány. Kapott egy elektromos autót, amitől rám jött a frász, csak a bokor mögül kukkoltam, bár egy puszira előjöttem. Jó-jó féltem, de azért Koppány nagyon menő volt, ahogy nyomta a gázt.
Holnap nem megyek a Szivárványkába. Színházba megyünk, Koppány, Sára, meg én és a Mamik, meg Sárának Apukája, mert Mamija már dolgozik. Szupi lesz remélem, a Csizmás kandúrt nézzük meg. Holnap beszámolok róla. Puszi, Lulu

Tejallergia

2010-04-25T08:02:00.006+02:00

Na, hát ezt ússza meg mindenki, mert ez nagyon nagy kiszúrás velem. (Franci Neked ismerős lesz a mai bejegyzésem, csak nálad hamarabb rájöttek:-)Hogy is írtad? No milk today? Hát...nekem sem...:-()

Szóval, végre nálam is kitalálták, hogy mitől van a "szétvakarom magam" kiütésem és menő-manó hasam. Végtére is egy doktornéni rájött anélkül, hogy agyon szurkáltak volna, hogy a tej az Lulunak nem barát, így egész jól megúsztam ezt a történetet is. Amúgy sem szeretek tűpárna lenni, de hogy még mindenféle puccos allergán kotyvalékot is tetováljanak a bőrömre azt úgysem nagyon tűrtem volna, így örök hála egy dokinéninek Budapestről. Egy szó, mint száz a következő finomságok (mondhatni kedvencek) kiírtva a napi étrendemből:
-sajt
-fagyi (ami tejes-Siófokon ezerből, 999 tejes, de Mami felkutatott egy vizes eprest! Hurrá!)
-joghurt
-tej és minden, ami ezzel készül. Mindezekből igazából a vanília fagyit és a sajtot sajnálom és még nem is tudom mi lesz velem, mert konkrétan sajton el is tudnék éldegélni, ahogy teszem is, a fagyi meg akár álmomból is felriaszthatna, megbocsátanám neki, annyira szeretem, de hát mit tegyek, ha vakaróznom kell tőle.
Mami azt ígérte, ha Budapesten leszünk, akkor felkutat nekem minden tejmentes finomságot, illetve kinövöm majd ezt a szupi kis kórt.

Különben most hétvégén kaptunk egy kis "nyári ízelítőt". Melegen süt a Nap és már előszedte Mami a naptejet is, de azt még nem engedtem, hogy bekenjen vele:-(. Tényleg erre a tejre nem vagyok allergiás, mert ezt a kenekeckedést szívesen megúsznám?!
Ági nagyi is itt van nálunk és el is vitt engem Mamival shoppingolni. A vásárolgatás annyira megtetszett, hogy vetettem magamnak egy játék pénztárgépet, amin egész nap árulok, számolok, nyomkodok, minden mozdíthatót eladok a lakásból a családomnak. Itt van, ő az:

Mindenkinek további szép hétvégét, megyek is, játszani a kertbe, csak ebédre jövök be. Puszi, Lulu

Budapesten nincs eladó lakás

2010-04-22T21:08:00.004+02:00

Elmondom, hogy min dolgozunk Mamival lázasan.
Vesszük a laptopot. Beír valamit Mami a felső sorba és egy csomó-csomó lakás ugrik elő, ami eladó "elvileg" és ahova mi is szívesen költöznénk. De! És itt ugrik a majom a vízbe. Mert nem úgy van, hogy valami meg van hirdetve és azt Te megveszed. Egy fenét. Szóval addig minden rendben, hogy gép bekapcsol, Mami pötyög, lakások ugranak elő, Mami ujjong, mutogat: "Látod Lulu ez lesz a Te szobád, itt lesz a kerted, itt fognak Mamiék aludni"...mutatja sorba a szobákat....Aztán Mami nyomtat én kiszedem és sorba rendezem Mami előtt a papírokat (képzelhetitek azt a sorrendet...:-) ...LOL...)És már beleélném magam és már meg is találnám a megfelelő helyet magamnak és a Bá-nak is, amikor Mami felhívja a megadott telefonszámot, hogy megnézhessük az egészet élőben, amikor a következő, igen válogatott kifogásokat kapjuk (és ezek csak a cifrábbak, az egyszerűbbeket nem is írom):
"A privát kertbe a szomszédok is bemászkálhatnak!"
"Már nem foglalkozom az ingatlannal!"-jajj
"Már eladták!"-jajj-jajj
"Egy szakadék szélére épült és a kert vége oda esik!"-jajj-jajj-jajj
"Nem érünk rá megmutatni vasárnap!"-jajj-jajj-jajj-jajj
És ennyi. Igen válasz, az nuku. Kinyomtattunk vagy 50 oldalt (Gondolhatjátok mit dolgoztam mire sorba raktam Maminak a lapokat--és mire sorba rakta Mami, miután én sorba rendeztem minden egyes kinyomtatott oldalt), ez azt jelenti, hogy kb 20 potenciális kertkapcsolatos lakást kiválasztottunk és egyetlen egyhez sem tudtunk időpontot egyeztetni vasárnapra. Pedig annyit, de annyit dolgoztunk.
Holnap újra dolgozunk ezen és remélem, hogy nagyobb sikerrel járunk.....
Tényleg! Nincs véletlen valakinek eladó lakása, ami felújított, az I, II, XI, XII kerületbe esik, 2 háló+nappalis és kertkapcsolatos? Ha volna, szólj légyszi. Köszi, Lulu

Shopping, randi

2010-04-21T17:55:00.005+02:00

Miről írjak? Miről írjak?......hisz a napjaim hasonlóan telnek. Kedden a pasimmal randiztam

de most a motorozás után nem a Marcipánban páváztunk, hanem kinyitották a teraszt a Roxiban és oda hívott meg a Koppány. Igaz, hogy szegénykém akkorát esett a motorral, hogy majd' kitört a foga, ráadásul még jól meg is haraptam, de azért remek volt a délután.

Látszik, hogy lassan bekúszik a tavasz a télbe, mert nyitnak a teraszok, üldögélnek az emberek az utcán a padon és Mami minden nap szoknyát ad rám.
Ma mi is sokat jöttünk-mentünk a városban. Shoppingoltunk, ügyeket intéztünk és megvettük a ruhámat, amiben majd megkeresztelnek.
Hogy tetszem?

Most már minden készen áll a keresztelőmre, csak Apucit kell még előttem megkeresztelni, aztán már csak össze kell hangolni a két családot, Eviéket, meg minket. Remélem addig nem növöm ki a rucimat. Ja majdnem cipőt is kaptam hozzá, de azt nem voltam hajlandó felpróbálni. Pedig az eladó néni is kuncsorgott, hogy "Na próbáld fel szépen..." -persze, mert el akarta adni, de én nem! Befeszítettem a lábujjaimat és slussz, ha nem akarom én fel nem próbálom!

Délután az Edivel (akit Edének hívok, pedig nem is fiú) meg a Marcival játszottam a kertben, aztán vitt Mami a Laci papához.

Franci, gyógyítsd a blogod, mert elmaradtam egy pár nappal és nem tudom megnézni a fotóidat.

Puszi mindenkinek, Lulu

Én lenni turista

2010-04-19T14:44:00.014+02:00

Hiányoztam mi? Nem tudtátok már hova tűntem? Hát, követtem egy nagyon kedves ismerősöm ötletét, hogy ne előre írjam meg hova megyek, hanem utólag tudósítsak, hogy nem voltam itthon. Ági nagyinal meg ugye nem valami tutuszupi a net, szóval nem tudtam írni, de volt történés rendesen. Mami nagyon sokat hozott-vitt, hogy szokjam Budapestet, mert remélhetőleg megtaláljuk álmaink otthonát és költözhetünk. Nekem legjobban a villamos tetszik. Ha meglátok egyet, hangosan felkiáltok és mutatom: "VILLAMOS". Imádom, hogy sárga, hogy hangos és hogy csak ilyen izékben, vágányokon tud közlekedni. Mami el is vitt az egyik nap villamosozni. Én annyira élveztem, néztem ki az ablakon és az új felszállókat köszöntöttem: "Sziasztok...sziasztok" Mami meg nevetett, "édes kis vidéki kislányom, Budapesten nem kell mindenkinek köszönni". De én köszönök, nekem így tetszik.....
A Millenáris parkba mentünk és egész délelőtt Zöld Péter "otthonában" játszottunk. Nagyon-nagyon élveztem végigrohangáltam a délelőttöt. Különösen egy hasonló göndörhajú kisfiúval kergettük egymást.

Tegnap meg buszozni voltunk. Mami, Ági nagyi, meg én. Elbuszoztunk egész az állatkertig, de arról nemsokára bővebben is mesélek.

A buszozás is nagyon tetszett.

Igaz, hogy kék és nagyokat szuszog a jármű és nem suhog, mint a villamos, de azért ez is tetszik. Ugyan úgy köszöntöttem az összes felszállót, ahogy a villamoson, de az utunk végére már annyira tele volt a busz, hogy nem láttam a felszállókat és még egy táskával is küzdöttem, ami egy néni válláról lógott az arcomba. Ez is Budapest.....
A busz út annyiból volt még érdekes, hogy érintett egy csomó látványosságot.
Láttam az alagutat, a Siklót, a Budai várat, a Lánchídat, a Hősök terét és a végállomásunk az állatkert volt.

A majmokra vágytam. Alig vártam, hogy végre megint megpillantsak egyet. De mikor megláttam a gorillát az épp úgy döntött, hogy felém ugrál és ezzel a frászt hozta rám és beálltam a Mami mögé. Láttam egy kis majmot is, amit épp a mamája szopiztatott. Az jobban tetszett, nem akart felém jönni, meg kisebb is volt, mint én. Percekig tátott szájjal néztem.
Aztán láttam még macikat.

Jegeset is meg barnát. Farkast, aki nem akarta, hogy megnézzem és elszaladt előlem.

Egy farkas!!!!:-) Én meg szaladtam utána, hogy egy kicsit nézhessem.
Láttam orrszarvúkat, szurikátákat. Bementünk az elefántházba is, de az akkora böhöm nagy volt, hogy húztam is ki Mamit, meg Ági nagyit onnan.

A víziló viszont cuki volt.

Nagy hájas teste és óriási csattogó fogai voltak, de úgy úszott, mint Ariel a sellőlány. Annyira tetszett, hogy innen viszont alig bírtak elrángatni. Ja és a fóka. Az meg úszott felém és el tőlem. Vissza megint felém, fordult, és el tőlem. Nagyon jó fej volt a végén még szusszantott is rám a nagy orrlyukából.
Láttunk kígyókat, de nem értettem, hogy ez most hogy..... Eddig mindig hosszú kígyókat láttam a könyveimben, ez meg fel volt tekeredve egy nagy tekercsbe, mint a rétes. A varánuszra meg mondta Mami, hogy sárkány, így én csak Süsünek hívtam.

Annyira, de annyira jól éreztük magunkat, sajnáltam, hogy zár az állatkert és mennünk kell haza. Apu is nemsokára érkezett. Ő Prágában volt egész hétvégén. Már hiányzott, most végre együtt a család, itthon Siófokon.
Folyt köv, most nem tűnök el megint túl sokáig.
Puszi, Lulu

Pláza cica

2010-04-15T20:56:00.009+02:00

Én most már megértem a Mamit. A Pláza az egy szuper hely. Mami mindig mondta, hogy ő szereti, Apuci az ellenzék, Ő nem annyira...de ma leteszteltem én is és le is vontam a következtetést, ami abszolúte pozitív. A történet pedig úgy kezdődik, hogy reggel Mami ébresztett, hogy indulunk Ági nagyihoz. A reggelit már ott is ettük. Megbeszélgettük Ági nagyival az elmúlt hetek történéseit, megmutattam neki az új játékaimat, valamint azt, hogy milyen nagylány vagyok és hogy milyen szép pirosra festette ezért Mami a kiskörmöm. Szupi volt itt lenni és játszani, de egy apró hibája volt a mai napnak is. Szobafogságra voltunk ítélve, mert egész nap esett az eső. Apuci ötlete volt, hogy ha hazaér a munkából elgurulunk a Momba és megvacsizunk ott, meg egy picit jövünk-megyünk, nézelődünk. Jó, már máskor is voltam a Momban, de eddig nem tűnt fől, hogy itt nem csak unalmas boltok vannak, hanem liftek, mozgólépcsők, meg ilyen mozgó izék, amik úgy mozognak, mint a lépcső, csak éppen nem lépcső. Na, hát ezekről engem le sem lehetett volna kergetni ma. Először Apucival lifteztem. Le-fel, le-fel. Mentünk úgy három kört. Aztán Mamit csaltam el mozgólépcsőzni. "Gyere...gyere"- húztam a kezénél fogva. Le-fel, le-fel. Közben bezsebeltem néhány mosolyt vadidegen néniktől, meg bácsiktól, mert, aki már a többedik körömet látta, hogy jövök-megyek, már csak azt nézte, hogy ennek a gyereknek biztos sajtkukac lehet a fenekében, annyit kóricál. Szerencsére (vagyis Mamiék szerencséjére) vittük a Jonastól örökölt motoromat, úgyhogy amíg azzal köröztem, ők a szökőkút szélén pihentek ki engem.

aztán újra liftezés fel...Apucit nézem éppen, hogy töpörödik össze, miközben megyünk felfele...

Nézzétek milyen pici az Apuci. Tök jó nem?

Szóval ez nekem nagyon jó móka volt. Kaptam Happy mealt és fagyit is, mi mást kívánhatnék még magamnak. Talán annyit, hogy jöjjünk gyakrabban. Imádom a plázát.
Puszi mára, Lulu

Beszélek...beszélek...beszélek...

2010-04-13T19:49:00.005+02:00

Mami annyit örül mostanában, ha megszólalok, mert elkezdtem egész szépen, kereken beszélni......mondatokban. Nem csak szavakban, nem bizony. Mondatokban! Neki ezek újak, pedig én tisztában vagyok vele, hogy tudom ezeket, de ma megleptem Mamit is a következőkkel:

"Kérek szépen"-és mutogattam a műzlire (jaj Mami olyan büszke volt, hogy milyen szépen tudok kérni, még vissza is kérdezett, hogy "Mit mondtál? És kerekedett a szeme...nézett rám, hogy akkor ez most komoly?)Igen: "kérek szépen"-így.
Aztán mondtam: "tejet isz" (is-ugye)
Később: leesett egy játékpillangó:
"leeszett a pillangó" Mami kikönyörögte, hogy ezt mondjam még ötször-hatszor el egymás után annyira tetszett neki, hogy ezt így magamtól magyarázom. Nem tudja honnan tudom azt a szót, hogy pillangó. Én sem tudom, honnan, de tudom és kész passz.
Aztán teapartit rendeztem a Fifi házban és azt mondtam:
"Jön Kakalin isz"-Jön Kankalin is. Na itt már Mami tényleg büszke volt rám.

Na, de az abszolút kedvenc, az "ez mindent visz" mondatom: a "szeretlek Anya" és a nyakkarolós módszerrel a Mami napjának fénypontja, jobban mondva: "a zin apont".
Ja, és még egy mai teljesen nyelvtanilag helyes mondatom a következő. "Nem akarom". Hát igen, nem is én lennék, ha ezt még nem szúrnám oda egy-két dologhoz, mint pl az orrszívás, utolsó falat étel letömködése a torkomon, vagy az abszolút antikedvenc a fürdeni menés reklám nézés helyett...

Egyszóval a mai nap tiszta traccsparti volt. Pedig ezek a dolgok itt vannak a fejemben, csak ma így egyszerre jött ki. És van ám még a tarsolyomban, csak nem akarok mindent egyszerre egy nap elsütni. Izguljanak csak, miket tudok még.

Délután a haramia partin akkorát bunyóztam a Koppánnyal, mint Lolka és Bolka az utolsó vajaskenyeren. Nem nagyon izgatta a Koppányt, hogy én vagyok a házigazda, meg a nő, ugye, úgy meggyúrt, mint pék a kenyértésztát. De persze én vissza, és egymást nyüstöltük egész este. Nagyon élveztük, különben. Igaz a buli végén a Sárával smacizott, de a nyálas dolgokat úgysem kedvelem:-), nekem jó a verekedés is.
Csók mindenkinek, Lulu

Szavaztunk

2010-04-11T17:57:00.004+02:00

Igen, Apucival mentünk szavazni. Mami nem jött, mert neki Budán kellene, ezért ő kimaradt a mai mókából. Egyébként nem nagy cucc az egész. Bementünk a könyvtárba, ahol nyolcan vártak minket (kettőnket!!!), aztán Apucit beküldték a függöny mögé, ikszelt és kész, már mentünk is haza.

Azért Apuci kattintott egyet.

A délutánt is Apucival töltöttem. Elvitt motorozni. És igaz, hogy hideg volt, meg esett az eső is, Apucit meg engem nem nagyon zavart. Annál inkább Mami, aki idegesen várt minket haza, hogy hol voltunk már. Aggódott értünk, hogy megfázunk, vagy felfázunk.
Hát hol lettünk volna? Hattyút etetni és fagyit enni. Pont az a fagyit evős idő van ma.....:-(

Kispadon

2010-04-10T19:06:00.005+02:00

Hát igen. Nem vagyok az a tartalékos alkat, de most kispadra kerültem. Igaz, hogy csak félidőben, amíg Apuék bementek az öltözőbe és az is igaz, hogy csak a nagy szél elöl menekültünk Mamival a palánk mögé. De akkor is, mégis csak kispados lettem.

A meccs volt a délutáni programunk. Délelött meg a nap fénypontja a barátnőm volt a tv-ben. Legalább így találkozhatom Veled Francika. Nagyon szép és ügyes voltál, jöttél-mentél, mint a bolygóhollandi,a Mamidnak meg szupi volt a frizuja, mondd meg neki.
Szóval láttalak, büszke voltam rád, nézett az egész család, főleg én, az első sorból.

Mára ennyit, puszi, Lulu

Kórházban voltam...és nem látogatóban:-(

2010-04-09T20:34:00.008+02:00

Olyan, de olyan sztorim van a mai napra, hogy...hogy....mindenkit kérek, főleg a gyengébb idegzetűeket, hogy üljenek le. Előrebocsátom, hogy most már minden rendben, de azért volt izgulás.

Úgy kezdődött, hogy a normál csütörtöki haramiaparti megkezdődött. Mami rengeteget készült. Sütött, vásárolt, csilivilire kinyalta a lakást. Koppánnyal döngettünk fel-le, fel-le az udvarban, szülők a teraszon heherésztek. És akkor nem tudom, hogy mi és mi módon, de rácuppantunk a fagyal bokorra a Koppánnyal és én bátor módon meg is rágtam a bogyókat. (Ezt Mamiék nem tudták, de később ki fog derülni, hogy le nem nyeltem) Szóval szájam tiszta lila, kezem hasonlóan, Mami rácsatlakoztatott a vízcsapra és szappannal kimosta a szám. (Mint a kőkorszakban!). Apuci az internetet bújta, a vendégeim próbálták elfoglalni magukat. Ki is derült, hogy a fagyal mérgező bizony. Dokikat hívtak anyuék és a toxikológiai központot. Mindenhol azt mondták, irány a kórház. Úgyhogy vendégektől elköszöntünk (még egyszer Sára, Koppány sorry-sorry mi jövünk eggyel Nektek) és beszáguldottunk a kórházba, ahol már várták a "bogyós gyereket".
Különben mindenki aranyos volt. Hm.....Hát egy ideig.... Meghallgattak, megnyomkodtak, de aztán mondták Maminak és Apucinak, hogy menjenek ki. Itt kezdett gyanús lenni a dolog, hogy ennyivel nem úszom meg. Mami bömbölt, Apu nézett én pedig pankrációba kezdtem az életemért, mert gyomormosást kaptam, mert eddigre kiderült, ha egy kicsit is lenyeltem, akkor megmérgezheti a bogyó a szervezetemet. Már a Budapesti Egészségügyi Minisztérium is velem foglalkozott és telefonos kapcsolatban voltak a siófoki dokikkal. Szóval a gyomormosás nem egyszerű, főleg, hogy Mami és Apuci sem lehetett velem. Egy csövön keresztül mindent kiszívtak a gyomrocskámból, de azért nem adtam könnyen magam. Gumicsövön és gumikesztyűn keresztül széjjel haraptam a doki bácsi kezét, aki ezek után gratulált Maminak, hogy ilyen kis betege, aki ennyire kemény és belevaló, és aki ilyen elszántan küzdött, még nem volt.
Azért nem esett jól ez az egész, főleg, hogy kiderült nem is ettem a bogyóból, de egy tuti, és szolgáljon a történetem minden kisgyereknek és szülőnek okulásul: az ördög nem alszik, fél perc alatt megtörténhet bármi butaság, akár egy szomszédban elültetett díszbokorból is. (Holnap Apu kiírtja amúgy, bár én tuti a bokor közelébe sem megyek).

Minden szenvedéstől amúgy eltekintve egyébként a kori egész jó volt.

Apuci is kipróbálta az ágyam

Mamival egy szobában egymás mellett szundiztunk reggel hatig. Aztán nyolckor megint küzdöttem a nővérkékkel, mert vért vettek a kezecskémből. Tűvel megbökték és három üvegcsébe csapolt meg a vámpír néni, aki amúgy kedves volt, csak ne szurkált volna.

A vérem is rendben volt, úgyhogy mehettünk haza. Még egyszer kis barátaim, senki, de senki NE EGYEN OLYAN DOLGOT, AMIT NEM A MAMIJA, VAGY APUCIJA AD NEKI. Én megtanultam!
Délután végre az ágyimban szundiztam egy nagyot és délután meg a Malába mentünk. Sültkrumpliztunk, beszélgettünk én meg motoroztam és virágot locsoltam, szórakoztattam a vendégeket stb. Ja és halakat számoltam az akváriumban. A Mala Gardent minden kedves olvasómnak ajánlom, aki nem ismerné, mert Siófok legszupibb helye evésre, ivásra, alvásra és nyáron csörgésre is. Látjátok? Én vagyok a reklámarc.

Ja és Dodi az enyém! Csajok, el a kezekkel! Megígérte megvár. Azt nem tudom, hogy érti, de mindig azt mondja nekem: megvárlak. Aztán Apuci csúnyán néz rá. Zozó a Pez-t meg a bal zsebedbe tetted a dzsekidben, el ne felejtsd! Ott ne maradjon jövő télig! Gondolj rám és jó étvágyat.

Egyszóval kedves olvasók, visszatérve a kórházi történetemhez. Nem adom könnyen magam. A fagyal bokor elmehet a sunyiba, nem fogott ki rajtam, de azért szívesebben kihagytam volna a tegnap estét. Most már mindegy, megtörtént, csupán egy rossz emlék, de tanulság is.
Mindenki vigyázzon magára, puszillak titeket,
Lulu

Apu szabin....

2010-04-07T18:06:00.004+02:00

...és ma ő vitt el a szivárványkába és ő is jött értem. Igazából minden a szokott módon ment, kivétel kajamaradékos volt a szám (Mami megmossa mielőtt hazaindulunk), otthagytuk a Bá-t, amiért visszamentünk félútról és a végén azért mégis ott maradt valami...a szoknyám:-). Na mindegy, azért hazaértünk, de látszik, hogy Apa nem egy gyakorlott "értemjövős".
Tegnap meglátogattam az Evit. Cuki barátnőm, sokat nőtt és magyaráz is mindenről. Igaz én is egész nap beszélek, de most visszafogott voltam, csak haraptam.:-(Mami bánatára, újra.
Délután meg megvolt életem első Skype beszélgetése Barbival, meg Norbival, egyenesen interurbán Tomszkból jelentkeztek....Nem annyira értettem a dolgot, hogy akkor ez most hogy, de integettem nekik és amúgy magamat skubiztam a képernyőn.

Ja, és kaptam egy cajgát. Egy csajos, rózsaszín-glitteres, hello kittis csengős biciklit. Na, mit szóltok?...már ekkora nagylány vagyok, biciklivel járok.

És meg egy nagyon fontos közlemény a mai napra:

Pite nénikémnek boldog szülinapot kívánok sok szeretettel, millió puszival.

Lulu

Engem ugyan nem......

2010-04-05T16:54:00.004+02:00

........locsolnak meg a fiúk. Szóval ma van az a bizonyos locsolkodós nap. Egész reggelig egész jó kis mókának tűnt. Papapa itt aludt nálunk, mert Apuci meg Mami bálban voltak, így ő volt az első locsolóm. Kapott is érte egy piros tojást. A második locsolóm az Apuci volt. Eddig még oké volt a dolog. Aztán fél kilenckor locsolókkal felszerelve csöngetett be a Marci meg a Máté és annyira, de annyira rám jött a frász valahogy, hogy bebújtam az asztal alá és amíg verseltek és meglocsolták a Mamit csak néztem őket. Aztán, amikor indultak haza azért előbújtam, de a locsolást továbbra sem engedtem meg nekik. Brrrrrrr:-( nem tetszik. Később jött a Gergő és az újságos bácsi kisfia, de őelőlük is a már bejáratott helyemre bújtam az asztal alá és Apu határozott felszólítására sem jöttem elő. Illetve amikor előhúzott engem, hangos tiltakozásba kezdtem a locsolás megúszására. Nem, nem és nem! Na! Ezt nem nekem találták ki. Így telt a húsvéti locsolkodásom. Bujkálva.
Ja, és az ég is locsol minket, egész nap esett az eső. Hamarosan kiköthet nálunk a Noé a bárkájával a kertben is.

további szép Húsvétot mindenkinek, puszi, Lulu

Megtojt a nyuszi - 2. rész

2010-04-04T18:58:00.006+02:00

Sziasztok,
akár lehetne "copy-"paste" a mai és a pénteki nap. Hiszen a nyuszi újra csokitojásokat boggyantott, de most a saját kertemben. Fú, most a csokik annyira fel sem izgattak, de a csomagban volt hello kittis homokozó, egy Barbie baba és egy chi-chi love kutyus. Na ezek teljesen felvillanyoztak.
Reggel ajtó kinyit. Lili ámul-bámul. Csokikat bespájzol a kosárba. Ajándékokat begyűjt. Örül.

Ja, és tudom. Napok óta a lila pulcsimban fotózkodom. Az az igazság, hogy annyira imádom, hogy Mami hiába akar mást rakni rám, ezt a pulcsit akkor is ráhúzom, mert annyira tetszik. Mami már alig várja, hogy összekoszoljam és szennyesbe kerüljön, de abból nem eszik.......:-)
folyt köv...

Nyuszi

2010-04-03T20:48:00.004+02:00

Jelentem tényleg takonypóc vagyok. Egybe taknyom-nyálam, ahogy Mamiék mondják, szóval nem túl jól indult a hétvége. Azonban mivel lázam nincs, csak kiengedtek a lakásból. Délelőtt a kiliti plébánoshoz mentünk. Valami olyasmiről volt szó, hogy Apucit meg kellene keresztelni, hogy Evike keresztapukája lehessen. A Pap bácsi ezt megígérte neki, úgyhogy Evike, képzeld Pünkösd után Apu lehet a Te keresztapukád. Szívesen adom, mert Te is szívesen adod nekem a Te anyukádat és apukádat keresztszülőül.

Délután pedig lementünk a húsvéti programra. Mami és Papapa Tabáni István koncerten "tombolt". (Na, csak álltak és néztek, mint Rozi a moziban). Apucival mi meg állatokat simiztünk. Volt két bari, egy kecske és sok-sok nyuszi. Egy bajom volt velük. Mégpedig az, hogy ketrecben voltak és nem lehetett hozzájuk bemászni.

Holnap reggelre tojik a nyuszi, remélem éjjel megleshetem és elkaphatom a grabancát és jöhet a második csokidömpinges felvonás....puszi, Lulu

Megtojt a nyuszi - 1. rész

2010-04-03T07:25:00.009+02:00

Ahogy ígértem, beszámolok arról a különleges földi jelenségről, hogy márpedig nálunk (illetve Koppányéknál) a nyuszi valóban csokitojást tojik. Délután indultunk a Koppányékhoz. Ők egy utcányira laknak, de még sohasem mentünk gyalog, illetve motorral. De mivel délutánra kisütött a Nap simán átdöcögtünk a mocimmal. Pont Sáráékkal együtt érkeztünk, kvázi a motorom és a Kamesz autója ugyanolyan teljesítményű.:-)
Sára, Koppány, meg én döngettünk egy sort a házak között és mire visszaértünk a kertbe megtojt a nyuszi. A csodanyúllal nem találkoztunk, de sokáig nem is kerestük, mert jobban izgattak a fűben a csokitojások. Olyan izgalomba jöttem a keresésben.

Néztem ide

, szaladtam oda

és mindenhol virított egy-egy tojgli.

Mindhárman más irányba indultunk és a végén még egy teljes csomag csoki is várt.

Így már tudom, nagyon jó voltam év közben, mert Mami egész héten azt mondta:
"Nem veszünk, mert ha jó voltál úgyis hoz a nyuszi"

Egyszóval jó voltam, mert hozott az a bizonyos Húsvéti nyúl. Kár, hogy egy évben csak egyszer jön....vagy mégsem? Mert a címe a bejegyzésnek arra utal, hogy talán még nincs vége a nyuszis sztorinak. De ez, egy következő bejegyzésem témája lesz....

Ja igen. A hajóállomásnál lesz állatsimogató, kőrhinta, vásár, arcfestés és sok-sok csudijó program. Úgyhogy megyek és összekapom magam, mert taknyos vagyok, hogy mindent kipróbálhassak és beszámolhassak róluk, nektek. Puszi, "csokitúltengésbenszenvedő" Lulu - valaki nem kér? Tényleg iszonyú sok van, Mami már nem tudja hova eldugni előlem

Egy egész heti jövés-menés

2010-04-01T18:48:00.014+02:00

Mert mi mást is csinálnék egész héten........ jövök-megyek. Ma a szivárványkában kezdtem a napot és amikor hazaértünk addigra itt várt egy új ajándék. Franciskától kaptam a csomagot, mivel sajnos nem tudott eljönni, volt annyira jófej a Mamija, hogy még a nagy "útnakindulás" előtt még sorban is állt a postán miattam.
Drága Franci. Teljesen eltaláltad az ízlésem, szuper ajándékot küldtél, nagyon örültem neki. Nagyon szépen köszönöm. Látom végre egyesült a családotok, biztos nagyon örülsz, hogy Apukád és Anyukád is babusgat végre Téged. Itt bontom az ajándékokat, látod, hogy virulok?....

Délután Mamival lementünk a partra, kacsákat és hattyúkat etetni. Mivel Apuci kicsit túlvásárolta magát kenyérből még a szülinapi bulimra, vagy 3 kiló kenyeret szórtunk szét a madárkáknak

Ezután egy nagyot motoroztunk és megnéztük az épülő pavilonokat, amiket már Húsvétra emelnek a parkban. lesz állatsimogató, arcfestés, tojásfestés...sok csudijó program.
Aztán még a parkba is elgurultunk. Jó sok gyerek volt ott, azt sem tudtam hirtelen kihez, merre szaladjak. Aztán másztam

majd csúsztam

aztán összebarátkoztam egy kislánnyal, akivel nagyon jót játszottunk és nagyon jól el is beszélgettünk. Mondjuk annyi baj volt, hogy ő németül mondta én meg neki magyarul, de ez a nyelvi nehézség nem nagyon zavart minket, annak ellenére szuperul megértettük egymást és felhúztunk egy nemzetközi homokvárat.

Tegnap a Szilvi néni azt beszélgette Mamival, hogy a nyuszi a Koppányék kertjébe fogja tojni a csokitojásokat, úgyhogy megyünk és megkeressük.
Az eredményről természetesen beszámolok.
Puszi, Lulu

Ui: Franci, még egyszer köszönöm szépen a szülinapi ajándékot.

Szülinapos

2010-03-28T22:05:00.006+02:00

Kedves Lulu-blog olvasók. A mai egy különleges nap nekünk. Lulunak, Apukájának és nekem is, ezért ma egy különleges bejegyzést kap a nagylány a Mamikájától. Arra gondoltam, hogy a mai napon megosztom veletek, Lulu születésének történetét. (Talán mikor Lulu egyszer visszaolvas, ő is örül, hogy ezt is megírtam itt)
2008 március 22-én kellett volna érkeznie, de popóval lefelé, 3670 grammosan olyan jól érezte magát, hogy a dokim kopogtatott be hozzá egy héttel később, március 29-én. Pedig annyira drukkoltam, hogy ne kos legyen. De az lett a drágám és ez a tüzes "fejjel a falnak" temperamentum az én Lulukám abszolút jellemzője. De hát olvashatjátok minden nap, nem egy elveszett gyerek.....
Szóval az a két évvel ezelőtti nap életem legcsodálatosabb napja volt. Nekem is, Tominak is. Bár hét óra húszkor még nem az jutott eszembe, hogy ez egy csudiszép nap, mert görcsök között fetrengtünk Luluval, Tomi meg kétségek között, hogy akkor ebből az egészből mi is lesz, de két órával később mikor rám nézett Luluka és sírt, jelezve, hogy él, lélegzik és minden rendben....hát ezt az érzést az anyák ismerik, a többieknek meg hiába is mesélném...a legcsodálatosabb emberi kötelék alakult ki egy szemvillanás alatt.
Luluval különleges azóta is a kapcsolatunk. Szoros kötelék, ami sosem lesz látható más számára és sosem fogjuk tudni meghatározni mi, magunk sem, de az az erős kapocs ott van kimondatlanul is közöttünk.
Lulukám, köszönöm. Köszönöm, hogy vagy nekünk. Köszönöm, hogy Te szerveztél családdá bennünket Apucival. Köszönöm, hogy türelemre tanítottál. Azt kívánom, hogy ne csak a szülinapod (bár az különösen) legyen minden napod gyönyörű. Legyen szép az életed és nagyon fontos, találd meg a boldogságot. Ha majd döntened kell valamiben gondold át az eszeddel és dönts a szíved óhaja szerint. És ne feledd! Nézd a Holdat és nyújtózkodj, próbáld meg elérni, de miközben nyújtózkodsz felfelé, kapdoss el néhány csillagot.
Szeretlek,
Mami

Ui: Ide csatolom Nektek Lulu dalát. Ha ezt meghallja bepörög és táncol a lányokkal. Ma ez még neki is szól.

Micsoda BULI!!!!!!!!!!!!!!

2010-03-28T21:39:00.019+02:00

Az volt! A mai napom egy egész napos buli volt és imádtam minden egyes percét. Előre szólok, hogy, aki lelkes és már olvassa is a bejegyzésem még nem látja a fotókat, mert úgy elfáradtam, hogy azokat csak holnap fogom aplikálni. Aki, meg később olvassa, annak az előző mondatom tárgytalan, hiszen már lát is engem/minket.
Már reggel úgy kezdődött a nap, hogy Apuci is korán kelt és felköszöntöttek engem a Mamival. Pontosan azért, mert igaz, hogy holnap lesz a szülinapom, de Apuci nem szeretett volna kutyafuttában, munka előtt ajándékozni, ezért már ma kinyithattam a meglepijeimet.

Nem csalódtam, nekem vannak a legszupibb szüleim, megkaptam a Fifi locsolókanna házikót. Annyira, de annyira boldog voltam, hogy a pianínót és a nevemre íratott mezt csak később tudtam igazán meggusztálni. Pedig ám azok is szupik, de a Fifi házikó imádatos. A kedvenc játékom lett.

Egész délelőtt csak Fifit és barátait maceráltam, meg trambulínoztam. Délutáni szundi után már jöttek is a barátaim. Legelőször Papapa. Majd Koppányék, aztán Nináék és Sáráék. Ninus még pici 8 hónapos, de annyira megszerettem, anyáskodtam felette.

Sárával és Koppánnyal meg a szokásos módon döngettük a motort,

míg az ősök akkorákat nevettek a teraszon a finom napsütésben, hogy csak néztünk, hogy mi bajuk lehet.....talán megtalálták a bolondgombát, amit még a múltkor Marci eltaposott a szomszédok kertjében.....

Bontjuk az ajándékaimat.

A vacsi is isteni volt.

Mindenki úgy dícsérte a Mamikámat, olyan büszke voltam rá.

Torta

Kaptam egy csomó ajándékot is. Koppánytól egy Hello Kittys napszemüveget és egy Hercegnős parfümöt. Sárától egy babázós játékot, Ninától pedig egy Hello kittiy lasztit és egy dögös ruhát. Még egyszer köszönöm nektek, nagyon jó barátaim vagytok. Két barátnőmet sajnáltam, hogy nem lehetnek velem. Evike Augsburgban, Franci pedig kúrálja magát. Hiányoztatok nagyon.
Viszont annyira, de annyira jól sikerült a mai buli, hogy csak na, pedig még csak a szülinapom előnapja volt. Mégis nagyon jó érzés, hogy ilyen szupi barátaim és őseim vannak.
Este 9-kor mentem csak lefeküdni addig tartott a party.
Jó éjt mindenkinek, holnap igazi szülinap, de megengedtem Maminak, hogy ő írja meg a holnapi blogbejegyzésemet.
Puszi, Lulu...a fotók jönnek.

Ui: kedves résztvevő vendégeim. Légyszíves küldjétek el a fotókat, amiket csináltatok a selyemcukorka@gmail.com-ra. Köszi

Party lista

2010-03-26T20:57:00.005+01:00

Nos...nézzük csak mi is kell egy bulira....
Ételek. Italok. Ezt ma Mamival meg is vettük. Reggel a csarnokban a husit (én így hívom: husi), szóval a húst, aztán sok-sok zöldséget a salátához és még több gyümölcsöt. Aztán hazahajtottunk, hogy minél előbb hűtőt fogjanak a hűteni valók és mentünk tovább a sparba. Ott vettük meg a rágcsát, üdítőt és csupa üveges "nemtudommiaz" italt. Vettünk gyerekpezsgőt és némi unszolásra a kosárba került egy kindertojás is. Persze az ottfogyasztásra. Kisebb konfliktusba kerültem a felvágottas nénivel, mert Maminak mutogattam az üvegen, hogy milyen felvágottat vegyen (sajtos füstölt párizsit kunyiztam, mi mást) nekem vacsira és a nénike majd leharapta ezért a fejem. Milyen buta felnőttek vannak! Ha szépen megkért volna, akkor is abba hagytam volna a tapicskolást. Na, a Mami szerint ide se megyünk többet. Viszlát spar, buktatok egy mindennapi vásárlót!

Délután, alvás után az eddigi leghosszabb motortúrára mentünk Mamival. Mármint ő gyalogolt, én gurultam. Egész a Katona cukiig penderültünk, ahol visszaszedtük az úton ledolgozott kalóriákat. Mami egy punccsal, én egy vaníliával. Hazafelé meg összeszedtük a Koppányt és egy kicsit együtt döngettünk a kertben. Tök jó, hogy nemsokára bulim lesz. Apuci este hozott nekem Hello kittis szalvétákat és poharakat és ezeket szinte az élete árán is megszerezte volna, mert beállt a tilosba és persze mikor, ha akkor nem ott is termett egy őr bácsi, mire összeválogatta a party dolgaimat. Köszi Apucika, jó voltál. Ja és az, hogy kidumáltad magad, az külön olyan dolog, amire majd engem is megtaníthatsz. Mami azt mondja, hogy Te amúgy is mindenből kidumálod magad, úgyhogy a mai sem lepett nagyon meg!
Szóval a lista:
kaja-pipa
pia-pipa
kellékek-pipa
torta-holnap meglesz, tehát pipa
rágcsa-pipa
a legeslegjobb barátaim meghívása-pipa (kár, hogy Evi nagyon messze lesz, de gondolunk Rád barátnőm, ígérem)
Remélem mindenki jól fog szórakozni, én mindent megteszek majd.
Puszi, Lili

Levelet hozott a posta....

2010-03-24T19:08:00.004+01:00

....mit levelet! Csomagot!
Életem első igazi csomagja. Németországból jött, az unokatestvéreimtől, Nagynénémtől és a Nagybátyámtól. Sajnos elég ritkán látom az unokatestvéreimet, de ilyenkor, amikor szülinap van, vagy Karácsony mindig gondolunk egymásra. Mami megengedte, hogy ne kelljen kivárnom a szülinapomat és máris felnyithattam az ajándékomat. Hello Kittys csattokat, hajgumikat és nyárra Hello Kittys karúszókat kaptam. Kedves Zoe, Jonas, Rita és Daniel, Wagnerek! Köszi, köszönöm szépen az ajándékot és hogy gondoltatok rám.
Már nagyon sokat készülünk a bulimra. Ma megvettük az összes italt és üdítőt és az ételek egy részét. Én segítettem Maminak. Aztán még egy kicsit Húsvétoltunk is délután és csináltunk egy barkafát, amire színes tojglikat aggattunk.
Tudom most ritkán jelentkezem, akkor is röviden, de hát ez a sok jövés-menés....készülődés....és ráadásul sok-sok időt töltök végre kint a trambulínomon.
Holnap Sáráékhoz megyünk haramiáskodni.
Puszi mindenkinek,
Lulu

Megkezdődött a szülinapom

2010-03-21T18:22:00.005+01:00

A mai napom egy igazi nagy meglepetéssel indult. És nem csak azért volt nagy, mert tényleg nagyon meglepődtem, hanem maga a meglepetés is óriási volt. A Nagypapa egy trambulinnal érkezett. Olyan nagy volt az örömöm, hogy alig bírtam kivárni, amíg összeszerelték. Ölelgettem, puszilgattam a trambulinomat és, amint elkészültek az összelegózásával, belevetettem magam és csakis parancsszóra voltam hajlandó kijönni.
De komolyan. Én ebédelni sem akartam meg mást nagyon játszani sem, csak ugrálni hopp....hoppp...hopppp.

Marci délután trükköket is tanított, hogy ne csak le-fel le-fel ugrizzak, hanem lehet popóra és utána vissza állva.

Na, a vissza állva még nem megy, de a popóra ugrást már tutira kigyakoroltam.

Azért ma kaptam meg, mert az összeszerelést nem akarták a bulim előtt csinálni, ami jövő vasárnap lesz. Addig is tudok gyakorolni, hogy mire jön Koppány, Sára és Franci, már valami mutatványt is be tudok mutatni nekik.

Egyszóval érezhetően a levegőben van, hogy nemsokára szülinapom lesz. Látom, mert a visszaszámlálóm már csak egy számjegyű és a Mami nem engedi, hogy benézzek a ruhásszekrényébe. Azt hiszem van ott valami.........

Nagypapa, köszi még egyszer ezt a szupi ajándékot, mondtam már, hogy nagyon szeretlek Papapa? Lili

Szia Tavasz!

2010-03-19T19:38:00.010+01:00

Csak megérkeztél kedves tavasz. Finom meleg idő volt ma, ennek megfelelően szinte az egész napot a levegőn töltöttük. Délelőtt itthon a kertben, délután a parkban a Koppányékkal. De ne szaladjunk ennyire előre.
Reggel már úgy ébredtünk, hogy fél hét ellenére szép világos, illatos, Napos idő volt. Mami mondta, hogy veszünk színes virágokat és kitavaszítjuk a kertemet is. Elmentünk a kertészetbe és annyi, de annyi virág volt ott, hogy csuda. Mami válogatta a szépeket, én pedig pakoltam őket egy nagy tálcára. Mami itthon elültette én meg addig boldog új évet kívántam a homokozómnak, mert még idén nem találkoztunk és, ha már a közelében voltam előszedtem a lapátjaimat, vödreimet is. A kertünk gyönyörű lett, a homokozóm meg szinte üres, mert azt találtam ki, hogy kilapátolom belőle a homokot köré. Mami örült.....:-(
Szundi után értem jött Koppány és egy rövid fagyizós kitérő után elmentünk a Jókai parkba. Annyi ismerős kisgyerekkel találkoztam, hogy mindjárt csuda jó kedvem lett. Feltűnt, hogy a legjobb barátaim, akik egyébként kicsit idősebbek, mint én, csapatgyűlést szerveztek a mászóka legtetején, ahol én még nem is jártam, úgyhogy elindultam utánuk, gondoltam beszállok én is a kupaktanácsba. És sikerült. Már minden kihívást le tudok győzni a mászókán és a következő körök meg sem kottyantak nekem. Le-fel, le-fel, Mami győzött utánam szaladgálni a mászóka alatt. Készenlétbe állt, hátha meggondolom magam és félúton leugrom.

Miután kimásztuk magunkat még motoroztunk a Koppánnyal. Ő ment elől, én utána. Mindig így szoktuk, mégis csak ő a nagyobb, meg fiú is, megyek én utána, nehogy megsértődjön, hogy lekőrözi egy csaj.... (na jó, igazából nem is menne, hogy beelőzzem olyan erősen tudja hajtani magát, hogy csak nézem néha, hogy már hol jár, két lökéssel)

aztán volt egy kis közös uzsi

..és utána siettünk haza, hogy apuci előtt hazaérjünk és vacsit készítsünk.
Holnap folyt köv...puszi, Lulu

Ugróiskola light

2010-03-17T18:54:00.004+01:00

Mást ehhez nem is tudok hozzáfűzni, puszi, Lu

Átlagos kedd

2010-03-16T20:16:00.008+01:00

Kedves Barátaim,

a mai napom átlagos keddnek indult és hogy mégsem lett átlagos, az, az új barátomnak köszönhető. Szóval a reggelt a szivárványkában kezdtük. Nonóval felpattantunk a libikókára, ami annyira szuper volt addig, ameddig Nonó le nem ugrott róla, pont, amikor fentről nézelődtem. Azért nem volt rossz, felfogta a potrohom a puffanást, de azért, mégis....Nonó!

Délután egy laza három órás alvás után sietni kellett, mert Gabóékhoz voltunk hivatalosak. Gabó épp a Törpe cuki mellett lakik. Jó-jó, nekem sem kell messzire mennem a fagyiért, de mégsem a szomszédba....
Gabóéknak tutiszép házuk van, szép nagy kertjük és Gabó szobája telis-tele van játékokkal. A Mamája legalább olyan szorgosan gyűjti a játékokat Gabónak, mint Mami nekem a Hello Kittyt. Jut eszembe, mivel mi voltunk a vendégek vittünk meglepit, de azt álmomban sem gondoltam volna, hogy én is kapok ajándékot. Egy Hello Kittys pénztárca volt a jutalmam a látogatásért. Köszi Gabó neked még egyszer, mindig mikor előveszem majd fizetni, rád fogok gondolni. (Apuci a Te dolgod lesz a buksza feltöltése! Jó?)
Különben nagyon jól éreztük magunkat nálatok, mi Gabó? Jól szétugráltuk a kanapétokat és kirámoltuk a rengeteg játékodat. Alig győzték a Mamik elpakolni.
Jaj, képzeld, amikor mentünk a kapu felé még ettem a sós perecet, amit a Mamidtól kaptunk és a szomszéd kutyája annyira barátságos volt, hogy jött, megszagolt, majd kikapta a kezemből és fel is falta az egészet. Vicces volt....egyáltalán nem ijedtem meg, de egy kicsit megsértődtem rá, hogy felfalta az egészet és nekem egy morzsányit sem hagyott.
Minden esetre köszi a meghívást még egyszer, mi is szeretettel látunk Titeket.
Puszi, Lulu

Március idusa

2010-03-15T16:12:00.004+01:00

Elmondom, hogy mit tanultam ma Mamiéktól, a mai napról.
Mami reggel, amikor már tuti volt, hogy nem lesz Dora baba a tévében, azt mondta, hogy elmond egy történetet a márciusi ifjakról helyette....
Régen-régen 1848-ban Magyarország még nem úgy nézett ki, mint ma. Az emberek sem voltak ugyanolyanok Magyarországon. És március 15-én, vagyis a mai napon több, mint száz éve néhány fiatal fellázadt az akkori elnyomós bácsik ellen és hőstettek sorát vitték véghez. Ilyen volt Petőfi Sándor is, aki nekem onnan volt ismerős, hogy Mami nem egyszer elmondta nekem az "Anyám tyúkját"-, de, persze ez nem tartozik a mai naphoz. Délelőtt 9 órakor megnéztük a zászlófelvonást és meghallgattuk a Himnuszt. Mami mondta, hogy álljak fel. Azt mondta, hogy ezzel tisztelgünk mi is a forradalom és szabadságharc emlékének. Én tisztelegtem is, úgy kell csinálni a kezeddel a homlokodnál, mint amikor süt a szemedbe a Nap.

Így festett az én ünnepi március 15-ém, ami már akkor egy szupi nemzeti ünnepnek indult, amikor Apuci nem ment dolgozni.Tudtam egyből, hogy ez a mai megint az én "kényeztessetek csak" napom lesz.
Aztán én is kivettem a részem a napi munkából. Tyúkhúslevest főztünk, meg brassóit és sütöttünk Mamival sajtos rudat, majd a maradék sajt takarításában segítettem leginkább. Megettem...:-)

Aztán Mami mondta, hogy mennek a "Pilvax"-ba, mint a márciusi ifjak. Olyan kamuszagú volt, szerintem csak meg akartak szökni Tőlem. Tény, hogy engem letettek a Nagypapánál. Az már biztos, hogy én vagyok a kedvenc unokája (persze, mert az egyetlen) mert egy csillogóan szép új dömper várt engem. Szóval Mamiék lebuktatok, csak a Malába mentetek a barátaitokkal és nem is hőstettek végrehajtása miatt gyűltetek össze....rájöttem és ne aggódjatok, máskor is kaptok kimenőt nem kell ahhoz megvárni a következő nemzeti ünnepet...(még jó, mert az augusztusban lesz:-)

Puszi mindenkinek, ja és jövőre követelek magamnak egy kokárdát...idén nem kaptam...:-(
Lulu

Lakáskeresés 1

2010-03-14T19:27:00.007+01:00

Sziasztok,

tegnap volt az első lakáskeresős napunk. Reggel még a Dora baba legújabb kalandjait megnézhettem, aztán indultunk is az első helyre. Én arra számítottam, hogy meglátom a lehetséges új szobámat, ehhez képest az első lakás tök üres volt. Még egy sóderkupac is volt a nappali közepén, ami jó mókának bizonyult. Itthon sosem láttam még ilyet, gondoltam remek hely lesz ez a Budapest, ha a szoba közepén lesz ezentúl a homokozóm. Aztán az Apuék sikeresen lelomboztak, amikor a kocsiban közölték, hogy ide biztos nem költözünk, mert közel az autópálya. Pedig mit nekem a zaj a szmog, ha nem kell figyelnem a rendre sőt ezen túl ebéd közben homokozhatom....
A második lakásban hasonló volt a helyzet, annyi különbséggel, hogy sóderkupac volt a konyhának nevezett luk közepén és azon egy pleccsni cement, ami a fele kupacot úgy keményítette meg, hogy remekül lehetett páros lábbal leugrálni róla, bele a sóderba. Sőt a teraszról rögtön egy játszótérre lehetett kimenni, ahova én meg is szöktem, miközben a szülők kopogtatták a falakat. Mondom én, hogy szupi hely lesz Budapest, de már megint csak fanyalogva jöttünk el erről a helyről is, mert nem tetszett a szülőknek, hogy kicsi a konyha, nincs hely a gardróbnak, pici a fürdőszoba és stb...stb, mind csupa olyan dolog, ami felett szemet lehet hunyni, ha amúgy ki van alakítva már eleve a játszótér.
A harmadik hely egy akkora lakópark volt, hogy tíz percet sétáltunk csak keresztül-kasul a házakon mire odajutottunk egy olyan lakásba, amihez egy kert is tartozott. Itt már semmi érdekeset nem találtam bent, hacsak azt nem, hogy amikor kiléptünk a teraszra, kb. 30 ablakból lehet ránk tekinteni, vagyis színpadként funkcionálhat, ahol elő tudnám adni magamat a többi lakónak akár minden nap, de a szülőknek megint csak nem tetszett ez az egész....:-(
Ezen a ponton Mamiék jobbnak látták, ha felvisznek Ági nagyihoz, hogy ebédelhessek és szundíthassak egyet. Mivel a következő lakásokban nem voltam, nem igazán tudok beszámolni, de ha jól vettem ki a beszélgetéseikből, találtak egy lehetséges "gyöngyszemet".

Fáradtan estünk haza és nagyot szundiztunk. Bár én háromszor keltettem Mamit éjjel. Zavart a fogam...kitartóan hívogattam, hogy "Anya"..."Anya"...és mindháromszor jött az én Mamikám. Megsimogatta a hátam és így vissza tudtam aludni.

Ma Mamiék szerveztek egy talit Koppányékkal, aminek nagyon örültem, mert frissiben el tudtam mesélni a tegnapi élményeimet. A Marcipánban jöttünk össze és annyira otthon éreztük magunkat, hogy látjátok a képeken.....

nagyon otthon éreztük magunkat.

Holnap ünnepi bejegyzéssel jelentkezem,
puszi, Lulu

Ui: Jön a 18. fogam is.Fogy a dentinox és a homeopátiás golyó rendesen....

17

2010-03-12T17:35:00.004+01:00

...nem, nem én lettem 17. Nem, nem is az van, hogy már tizenhetedike lenne.....na kinek van jobb ötlete? Senki?.............JÖN A TIZENHETEDIK FOGAM! Az van! Egész nap a számban a kezem, folyik az orrom és nyűgös vagyok. Mami már kicsit elszokott ettől az állapottól, na de még 4 fog és kész a szettem, meglesz minden fogacskám, legalábbis a "tejes" változatból.
Holnap, ahogy jeleztem megyünk az első körútra és meglessük a lehetséges új lakásunkat. Ha nagyon kipurcannék, akkor csak vasárnap tudok beszámolni, hogy mit is intéztünk. Franci, izgulj....megyünk a közeletekbe is!
Puszi, Lili

Szezám utca

2010-03-11T17:12:00.004+01:00

Ma a kedvenc műsoromról írok Nektek, amit Mami akár mindennap megenged, hogy megnézzem. Azt mesélte, hogy Amerikában születtek ezek a furi szörnyek és az ott élő gyerekeknek olyan a szezám utca, mint nekünk a Futrinka utca. (Mi az a Futrinka utca?)
Ha még nem ismernétek elmondom, hogy ez olyan műsor, hogy minden féle okos dolgot lehet tanulni. Kedvencem a zokni párosítás. Ha az beindul, beindulok én is. Szaladok és böködöm a képernyőt, mint a Mami szupi telefonját. A játék annyi, hogy csomó zokni van amiből ki kell választani annak a párját, ami a szárítókötélen lóg. És ma milyen eredményem lett! Háromból, három! Na! Erre varrjatok gombot!
Aztán az Elmo nevű barátom, Nudli és Bert és Erni, akik tanítanak dalokat, meg testrészeket és ma pl új téma volt és a cicákról volt szó. Nekem is van cicám, a Kittike, szóval ez különösen érzékeny ponton érintett, mert elmondták hogyan kell a cicókat jól gondozni. Egy baj van, hogy Kittike nálunk nem jöhet be, tehát Mami megvonja tőlem, hogy a szőnyegen hancúrozhassak a cicámmal.
Különben mindent csinálok a tv előtt, amit előírnak....fogd be a szemed, mutasd meg az orrod, tapsolj...stb. Ha hasonló korú gyerek vagy, mint én, nagyon ajánlom figyelmedbe a Szezám utcai csínytevőket, neked is fog tetszeni!

Mivel újra itt a tél és sajnos Gabó sem ért rá, itthon ragadtunk délután, ráadásul a lakásban. Mami nem merte megreszkírozni, hogy bóklásszak kint, mert krahogok és folyik az orrom, mint egy jóképű Niagara.....
Mami amúgy, állandóan telefonálgat és olyan dolgokat mond, hogy hány négyzetméter, van e kertkapcsolat, mennyibe kerül, mikor építették, szóval ilyen csupa nem fontos dolgot, miért nem azt kérdezi, hogy van e rózsaszínű szoba--az új lakásunkban?

Szombaton megyünk körútra, lakáslesre a Laci Papával. Mondjuk én megyek Ági nagyihoz és megígérte, süt nekem palacsintát.
Mára ennyi, puszi, Lulu

Mert én nő vagyok

2010-03-09T20:04:00.003+01:00

...és ezt a Koppány sem felejtette el. Amikor átmentünk hozzá játszani virággal fogadott engem és a Sárát is. Egyszóval én is nőnek érzem magam, mert már nem csak Apu, de a Koppány is megköszöntött ez alkalomból. Ma egész tűrhetően viselkedtem a Koppányéknál és nem harapdáltam meg a barátaimat, sőt meghirdettem a szülinapi zsúrom időpontját is.
Különben a héten nagyon elfoglalt vagyok. Ma délelőtt a szivárványkában voltam, délután a Koppányéknál. Holnap délután a Papáékhoz megyek, csütörtökön megint szivárványka és remélem Mami eléri a Gabó mamáját és délután meg tudom őt látogatni. Pénteken meg újra a Koppánnyal találkozom a Marcipánban. Nem tudom mikor lesz időm megint kidekorálni a falat a filctollkészletemmel.....

Ma van Franci barátnőm névnapja. Ezúton üzenem neked Francikám, hogy Isten éltessen sokáig, gratulálok az ötödik fogadhoz, most már keményebb dolgokba is belekóstolhatsz. Ezt neked küldöm, szeretettel:

puszi, Lili

Nőnapi bejegyzés

2010-03-08T11:21:00.003+01:00

Lányok, asszonyok, csajok, hölgyek, csajszik, barátnők, anyukák, nagymamák, kislányok és nagylányok, bigék, nők és a világ összes-összes nőneműi, Isten éltessen benneteket.
Ezúton, a mai nap alkalmából megosztom veletek a virágomat, amit Apucitól kaptam nőnapra.
Puszi, Lulu

Apu névnapja

2010-03-07T07:35:00.002+01:00

...és, aki nem tudná, ma Tamás nap van, vagyis Apuci napja, szóval ma kénytelen leszek megint jónak lenni, hogy ezzel is mutathassam, hogy mennyire figyelek rá, az ő napján.
Reggel fél hétkor keltettem Mamit (neki nincs végül is semmije, ő kelhet a szokott időben...) és gyorsan le is cipeltettem magam, hogy nézhessem a George majmot, a Fifit és a Dóra babát. Ezek most a kedvenceim.
Közben becsomagoltuk Apu ajándékát és amikor kész lett a szalag bodorítás is, már szaladtam volna Apuhoz vele, de Mami lebeszélt, mert szerinte Apucinak 9 körül is ráér az ajándékozás, ha már felébredt....
Ma családi nap lesz, vagyis senki nem megy sehová és végre hárman lehetünk. Este meg majd jön a Laci Papa is és megesszük a vacsorát, amit én készítek a Mamival.
Apuci, boldog névnapot. Jó leszek. Ma.... Puszi, Lulu

Lili Mac

2010-03-06T17:36:00.004+01:00

Már hetek óta nyúznak a szüleim, hogy csináljunk Lili Mac-et. Ma reggel az egészet újra lepróbáltuk. Hát így néz ki:

Apa-buci
Lili-husi
Mami-buci és kész.

Különben, még mindig tél. Tél....tél....tél....messzire menjél!!!
Puszi, Lu

Vége a hétnek

2010-03-05T16:33:00.020+01:00

Hát a madárfüttyös, tavaszi pusszancs nem annyira akar bejönni, mert olyan hideg van, hogy csak na. Most jöttem be a kertből, ahol Mamival szaladgáltunk és a szomszéd gyerekekkel labdáztam és majdnem odafagytam a labdához. Mami azt ígérte, hogy a szülinapomat már a teraszon tartjuk, úgyhogy hajrá-hajrá Napocska, ne csak meteoritokat küldj, hanem egy kis meleget is, ha lehet.
Na, megvolt a meccs, megvolt a budapesti újabb kirándulás is.
1:1 lett az eredmény, de szerintem nekünk kellett volna győzni, főleg, hogy én, mint fődrukker végignéztem a meccset és Ági nagyi, akinek borsózik a háta a focitól, feláldozta a Barátok köztöt. No, mindegy én drukkoltam, főleg Sanyinak!!! Bekészítettem a kisszékem és úgy skubiztam a tv-t.

Ági nagyinál az időm nagy részét amúgy a parkban töltöttem, ahol úgy játszottam a 4 éveseknek szánt toronyban, hogy Ági nagyi sorozatos szívszérütésben részesítette saját magát, amikor végignézte, hogy küzdöm fel magam a tetejére.

A Mami nem izgult annyira, csak drukkolt nekem. Találkoztam új barátokkal is, épp itt hintáztatom az egyik új barinőmet, Júliát.

A Szivárványkában ma én voltam a főnök. Egyrészről ma csupa olyan pajtim jött, akik mind később csatlakoztak be a csoportunkba, vagyis én voltam a senior, kettő, meg a Félix nem volt, így automatikusan átvettem a szerepét. Szegény új kislányt úgy elirányítottam, hogy Anikónak le kellett ültetnie, külön a többiektől. Én hangot is adtam nemtetszésemnek és hangosan óbégattam, hogy én csak a "munkámat" végzem, de nem hatottam meg sem Anikót, sem Beát. Mami is leszúrt jól, úgyhogy asszem visszaadom a stafétát a Félixnek, ha visszajön végre.
Gabó anyukája meghívott hozzájuk a jövő hétre játszani, mert állítólag Gabóka annyira szeret engem, hogy különórát kell kapjunk, hogy jobban megismerhessük egymást. Ezúton üzenem Neked Gabó, hogy már alig várom, hogy felfedezhessem a Te szobádat és átfürkészhessem az összes játékodat.
Végre jön a hétvége, Apuci is nemsokára hazaér a munkából, úgyhogy megint előadhatom az "én vagyok a központ a családban"-t és körülöttem pattoghatnak az ősök. Illetve Apunak át kel adnom majd vasárnap egy kicsit a szereplésből, mert az ő névnapja van. Én nem is tudtam, hogy van olyan nap, hogy "Apa névnap"............
Nagypapa, készülj amúgy, mert az egyik kedvencedet vettük reggel, libamájat....
Szép hétvégét mindenkinek, Főleg Nektek kedves messzi-messzi amerikai és ausztrál olvasóim, akiket sajnos nem ismerek, de visszatértek minden nap, hogy elolvassatok. Ezúton is köszi az érdeklődést, nagyon kedves Tőletek.
Puszi, Lulu

Újra Buda

2010-03-02T21:01:00.003+01:00

Hát ezt nem hiszitek el...már megint Budára rángatnak a szüleim. Este Sanyi meccsre akarnak menni, így én megint Ági nagyi felügyelete alá kerülök. Igaz, imádok Ági nagyival lenni, mert kicsit tovább maradhatok fent és sosem mossa meg a hajam fürdés közben. Süt nekem palacsintát és van egy olyan fehér órája, amiből minden órában kiugrik egy kakukk. Jaj azt imádom. Meg a park is szuper, ami Ági nagyi lakásánál van, a csúszdás vár a mindenem. Igaz tegnap olyan slunggal idultam el föntről, mintha puskából lőttek volna ki és elterültem a homokban a csúszda alján. Mami annyira röhögött, hogy alig bírt összekanalazni. Ne aggódjatok, egyáltalán nem ütöttem meg magam, de biztos vicces voltam, ahogy a pufidzsekiben evickélek és próbálom összeszedni magam a következő csúszásra. Szóval annyira nem vagyok elszontyolódva, hogy Budára kell mennünk, csak épphogy megmelegítettem az ágyikóm, holnap újra az összecsukhatósban alszom.
A Koppányék egyébként megvárnak, mert a mi kedvünkért -csütörtök helyett- a Szilvi és Mami eltolták a haramia partit péntekre, szóval minden össze van itt kérem szervezve.

Legközelebb megint csak pénteken jelentkezem. Addig is, madárfüttyös, tavaszi pusszancs mindenkinek, Lulu

Evi szülinapja

2010-03-02T09:53:00.011+01:00

Ahogy ígértem, pár nap után visszajöttem és megírom a legújabb élményeimet.
Vasárnap reggel Ági nagyihoz indultunk. Apu új autójával mentünk, ami olyan gyors és olyan szép és olyan tutiszupi, hogy épp bekanyarodtunk Ági nagyi utcájába és kidobtam a taccsot. Úgy simán. A Barira, az új autóra és úgy nagyjából mindenre. Jól sikerült az első utam ......
De aztán nem volt gond, mentünk Mamival plázázni, mert Evinek akartunk szülinapi ajándékot venni. Megkerestünk az újonnan érkezett cuccokat a "háundemben" és onnan választottunk neki egy nacit, egy Hello Kittys felsőt, egy karkötőt és egy barátság láncot, ami két részből áll....(ez még később fontos lesz)
Amíg mi soppingoltunk Ági nagyi és apuci Ráckevére mentek, mert áruljuk Ági nagyi telkét és megnézte egy néni. Otthon, ebédre találkozott újra a "csapat".
Délután már alig vártam, hogy indulhassunk a barátnőmhöz. Mire mi odaértünk már nagyon sokan összegyűltek a bulira. Meg is ijedtem először ennyi idegen ember láttán. Aztán feltűnt, hogy végül is senki sem idegen, úgyhogy feloldódtam, mint a Nesquick és végig játszottuk a délutánt, meg az estét Evivel.

Ezen a fotón Patrik áll mögöttünk, Evike unokatestvére, akire már tavaly kivetettem a hálómat, de sajnos még nőnöm kell hozzá.....

Én is kaptam ajándékot Evitől, egy Micimacit, duplót és egy beszélgetős, cumincuppogós pony-t. Annyira szeretem őt, már majdnem "Ba kategóriás", de azért a Ba mindíg a numeró unó helyezett lesz.
Sütiztünk is, Barney tortát kapott Evi és megengedte, hogy a közelgő szülinapomra való tekintettel én is elfújhassam a gyertyáit.

Ja és a barátság nyaklánc...Ezt úgy kell elképzelni, hogy két láncon lóg egy-egy összetartozó medál, a "legjobb barátok" felirattal és Evi nekem adta az egyik láncot, vagyis én vagyok a legjobb barátja. Evi, Te olyan rendes vagy, én is nagyon szeretlek Téged.

Olyan hamar nyolc óra lett, sajnos indulnunk kellett hazafelé. Pedig még szívesen hancúroztam volna Evinél. Még egyszer, Isten éltessen Téged Evi, remélem hamarosan újra találkozunk.

Hétfőn Ági nagyinál voltunk, amíg Apuci dolgozni ment. Döngettem egy kicsit a motorom az utcán, Ági nagyi csak nézett, hogy milyen ügyes vagyok. Csak az volt a baj, ha fél méterre eltávolodtam Tőle, folyton azt hitte lehajtok a padkáról és ott futott végig mellettem és a kapucnimat huzigatta. Pedig Mami megtanított, ha padkához érek akkor meg kell állnom és ez nekem igen-igen jól is megy.
Aztán a játszón még csúszdáztam, meg hintáztam, meg a cukiban kikunyiztam egy gombóc tejszínhabot.
Már kedden újra itthon voltunk és mehettem a szivárványkába. Új fiút jött hozzánk, a Baruk. Fekete haja és fekete szeme van. Olyan sármos fiú, hogy amint Mami átöltöztetett én szaladtam utána a játszóvárba ugrálni, hogy jobban megismerhessem.
A többit legközelebb elmesélem. Puszi, Lulu

Indul a bajnokság-csak fiúknak

2010-02-27T19:22:00.010+01:00

Tegnap este Apucival, fürdés közben, magas szintű nemi okfejtésbe kezdtünk. Ergo tudományos szemlét tettünk, melynek következtében kiderült, hogy a fiúknak fütyijük van, a lányoknak pedig nunciuk. Na, itt álljunk csak meg egy szóra. Már nyáron is feltűnt, hogy a strandon a Koppánynak, ott, ahol a nunci van, neki más van, vagy lehet, hogy csak máshogy néz ki. Neki himbálózik. Nyáron nem tulajdonítottam ennek a dolognak nagyobb figyelmet, de most érdekelt, hogy akkor ez most valójában hogyan is van. Végigmondtuk egyenként a családtagokat és barátokat, hogy akkor most kinek mije dönti el, hogy fiú, vagy lány. Most már azt is bizton tudom, hogy Mami és én jobban hasonlítunk egymásra, mint például én és Apuci. Mert ő fiú és én meg a Mami lányok vagyunk. Mást Mamiék nem nagyon akartak mondani, pedig igen-igen érdekelt volna ez a beszélgetés. El is határoztam, hogy amint lehet újabb ismereteket szerzek erről a témáról, addig is figyelni fogom, hogy akkor most ki is mi.
Apu egyébként nagyon szeretné, hogy legyen egy olyan tesóm, mint ő, vagyis fütyis. Illetve, Mami szerint nem is egyet szeretne, hanem tízet, mert akkor meglenne a saját focicsapata. Ja igen, erről jut eszembe. Apuci már napok óta ezt mondja: "Indul a bajnokság", vagyis indul a szezon és hétvégén az egyik nap elmegy focizni és én meg a Mami megyünk utána drukkolni. Apuci egyébként kisfocista, mert ő megyei csapatban játszik, a leendő keresztapukám, meg nagyfocista, mert ő meg a nemzeti válogatottban focizik. Úgyhogy nekem mindenféle apucikám ért a labdához, ezért én is olyan férjet szeretnék majd, aki ügyes a gömbőccel.

Holnap megyünk megint az Ági nagyihoz délelőtt, délután meg az Evike szülinapjára vagyunk hivatalosak. Csak hétfőn érünk haza, úgyhogy lehet, hogy addig megint nem jelentkezem, de akkor megírom, hogy milyen volt a szülinapi buli.
Addig is fiúk-lányok, vigyázzatok magatokra. Puszi, Lu

Ez már a tavasz?

2010-02-25T20:33:00.007+01:00

Még reggel a szokásos szürkeségben indultunk a szivárványkába. Mit szürkeség! Mentünk egyenesen bele a "tej"-be, fú semmit nem láttunk, csak az orrunk hegyéig. Mami csak tapogatta még a pedálokat is. Aztán a szivárványkában már elkezdtünk "látni" is, mire tíz órait kaptunk...
Amikor Mami értem jött már olyan szépen és melegen sütött a Nap, hogy a váltószoknyámban csinizhettem haza, kigombolt kabátban és a tavaszi cicasapkámban. Igaz a cicasapim már kicsi rám, mert azt még tavaly kaptam, de én akkor is felerőltettem a fejemre, ha már Mami elhozta nekem. Azt már meséltem, hogy Mami mindig hoz nekem meglepit és egyben desszertet ebéd utánra? Általában pez-zel kenyerez le és úgy csalogat ki a szivárványkából-nem mintha e nélkül nem mennék, csak így szoktam meg-, de ma valami nagyon furit hozott. Nyuszi alakú csoki-nyalókát. Haza felé pedig a szokásos mondókázás helyett, elmesélt egy történetet, hogy hamarosan itt a tavasz, és ha itt a tavasz jön a nyuszi is és majd tojik nekem csoki tojást a kertbe. MI VAN? Eddig még csak répaevő nyusziról hallottam... A nyuszi amúgy tojik? És tojást? És ezt csak tavasszal hajlandó? Ha ez így van, gyerünk tavasz, igyekezz én is akarok egy csokitojást tojó nyulat a kertembe és hozzál még ilyen csokinyalókát is (Laci Nagypapa, ezt nem azért írtam, hogy nyargalj az Aldiba és vegyél ilyet ----mert képzeljétek kedves olvasók, Laci Papa mindig innen a blogomról szerez infót, hogy mit szeretek és már megy is és megveszi----Mami üzeni ne kényeztess el túlságosan)
De olyan nyulat szerváljatok nekem valahonnan és tényleg, csak csokitojást tojjon, de azt jó sokat.
És a tavasz is igyekezzen, mert már fel szeretném venni a világítóstalpú csinicipőt, amit Mami csak akkor enged, ha valóban itt a jó idő.
Puszi mindenkinek,
Lili

Spórolok a családnak

2010-02-23T15:56:00.010+01:00

Úgy döntöttem, hogy spórolok a családi költségvetésnek és pár napja délután, alvás után önkényesen leparancsolom magamról a pelenkát és az esti szundikázásig nem is kérek másikat. Ezáltal a napi 5-6 pelenkám leredukálódott 3-4-re. A Mami és Apuci nagyon büszkék rám egyrészről, mert kezdek leszokni a pelusról, másrészről úgy látszik, hogy én is a pénzügyi pályára terelődöm a spórolásom által, mint ők. Na jó. Nem azt mondom, hogy teljesen biliképes vagyok, mert néha-néha becsúszik ez, meg az, de a legeslegtöbbször, ha ki kell jöjjön valami, magamtól megyek a bilimért, bekészítem pontos rálátással, panorámával, teljes kilátással (húúúúúúúú Mami folyton lakás hírdetéseket olvas) a tv-re és elvégzem a dolgomat. Tegnap délután még az udvarra is pelus nélkül mentem és szupi volt, semmi nem csúszott be.
Mami azt mondta, hogy ha ilyen ügyesen folytatom nyárra teljesen elhagyhatom a pelenkát, ami amúgy is zavar. Képzeljétek el, hogy egy hatalmas nagy bugyorral jártok a két lábatok között, ami néha a sok pisitől nekem a bokámnál klaffog. Persze sokatoknak mesélhetem, mert Ti már úgyis voltatok pelusosok, tudjátok miről beszélek (gondolom, csak voltatok, mert ha már tudtok olvasni, akkor nincs már rá szükségetek) szóval tudjátok milyen egy pisitől szottyos 3 kilós pelus a láb között. Ha nem emlékeznétek, elmondom, nagyon idegesítő. Na és játszani.... azt nehezen lehet vele, motorozni, meg abszolút sehogy és a popóm is sokkal nagyobbnak néz ki tőle. Na, ne mosolyogjatok, én is nő vagyok!

Ma különben a szokásos keddi randim volt a Koppánnyal délután. Előtte még a templom kertben motoroztunk és rábukkantunk egy utolsó téli ajándékra, egy hókupacra, ahol jól megdobáltuk egymást. Aztán úgy koszosan, vizesen mentünk a cukiba, de hát ez már csak a Mamik gondja, minket nem zavart a sáros naciszár.

Farsang

2010-02-20T19:08:00.023+01:00

Ahogy pár napja beharangoztam, most a farsangról írok Nektek, ami a Szivárványkában volt tegnap. Igazából már este meg akartam írni az élményeimet, de annyira elfáradtam a buliban, hogy bedőltem az ágyba és fel sem keltem reggel fél 8-ig. (Még jó, hogy fél nyolcra felébredtem, mert kezdődött a Dora baba a tv-ben, amit ki nem hagynék...)Na, szóval a tegnapi Szivárványka farsang szupi volt. Minden barátom eljött, igaz én voltam az első és mindenki utánam érkezett, de ennek oka volt. Mami még itthon mondta, hogy siessünk, érjünk oda időben, hogy a legkisebb pillangós jelmezt tudjam felvenni. Épp akkor értünk oda, amikor a Laci Papa is befutott és csak Nina volt ott előttünk. Volt sok süti (mi is vittünk banános muffint, (amit Mamival még délelőtt sütöttünk) és üdítő. Először csak játszottunk, nem is akartunk felöltözni, de aztán mégiscsak sikerült a szülőknek rávenni minket egy kis divatbemutatóra.

És akkor jöjjenek a képek:
Itt még nem voltam felöltözve, épp csak belevetettem magam a jétékba

itt Gabókával vagyok a játszóházban

itt a Nagypapa hintáztat engem

én

két pille

és még egyszer a két tündér pille

Félix

Zümike is volt

csoportkép

mászó

Fanni, aki egyébként Mami és Apu esküvőjén volt a koszorúslány és a hugija Nonó

és még egy mászó

Nagyon jó volt a buli, Anikók és Bea köszi, hogy megszerveztétek.
Anyukák, akik olvastok engem, ha van fotótok a farsangról légyszíves küldjétek át, hogy azokat is publikálhassam. Köszi, Lulu

Én vagyok a legnagyobb Süsü Fan

2010-02-20T17:48:00.004+01:00

...annyira, de annyira szeretem a Süsüt, hogy megtanultam Mami telefonján bekapcsolni és naponta annyiszor meghallgatom, hogy Mami már kicsikét unja. Kicsikét....na jó....NAGYON! De! Én imádom...századszorra is....

...és az angol tudásom a videó végén?

Pár nap Budapesten

2010-02-16T20:30:00.004+01:00

Most szólok, hogy elutazom. Tehát, ha holnap és azután esetleg nem jelentkezem, az azért van, mert az Ági nagyinál vacakol a net, mint a múltkor. Reggel indulunk, Apuci visz minket, aztán Ő helyben is van Budán, mert ugye ott is az irodája, mindjárt 10 percre az Ági nagyitól. Lehet, hogy az egyik nap együtt is fogunk ebédelni.
Délelőtt, kedd lévén voltam a Szivárványkában. Képzeljétek van két új lány a csopiban és olyan furcsa dolog, mert ilyet még nem láttam, de a két kislány ugyanúgy néz ki. Az arcuk, a szemük a szájuk, minden egyforma. Nekem rögtön nagyon szimpik voltak, csak sosem tudtam, hogy melyikükkel játszom éppen. Elkezdtem valamit az egyikükkel és csak onnan jöttem rá, hogy a másik kislánnyal játszom időközben, hogy más színű ruha volt rajta. Tisztára meg tudtak kavarni engem.
Állítólag már nem csak a Félix bukik rám, hanem a Gabó is. Az Anyukája mondta Maminak, hogy otthon mindig úgy etetik a Gabót, hogy Luluka is ezt eszi otthon, egyél szépen te is Gabó. És akkor Gabó megesz bármit, amit elé raknak. Szegény Gabó, ha tudná, hogy a spenótot, a sóskát, meg a tejbegrízt én sem eszem meg. Úgyhogy Gabóka, ha ezekkel etetnek otthon és "rám kenik", hogy én is eszem őket, akkor tényleg csak etetés higgyed el, mert ezeket én sem vagyok hajlandó meghamizni.
Különben pénteken farsang lesz. Azt nem tudom pontosan mi a farsang, de azt tudom, hogy Apu, Mami és Laci papa is jöhetnek és ott is maradhatnak velem délután és az összes pajtim szülei is ott lesznek és együtt fogunk bulizni. Vinnünk kell sütit és mi, kicsik majd beöltözhetünk valami másnak, mint amik napközben vagyunk. Én tündérpillangó leszek ebben a rózsaszínű ruhában, biztos elvarázsolok benne majd mindenkit.

Jelentkezem hamarosan, a pénteki farsangról mindenképp beszámolok. Puszi, Lulu

Be my valentine...Koppány

2010-02-14T20:32:00.016+01:00

A mai nap a szerelem jegyében telt. Igazából ez akkora butaság, mert, azt már a pöttöm Pannák és pöttöm Palkók is tudják, hogy ha valaki szeret valakit, az nem korlátozódhat csupán egy napra, ezt már én is tudom, de legalább így volt ürügy arra, hogy Mami virágot kapjon, meg fülbevalót, Apu pedig kencefencét az arcára. Mert ők szerelmesek. És mi sem maradtunk ki a mai szerelmes napból a Koppánnyal, mert délután átjött hozzánk Anyukájával és Apukájával.
Én Koppánytól egy nyakláncot kaptam, amin egy rózsaszínű szívecske lóg, látjátok milyen szép?....), Koppány tőlem meg egy nagy doboz gumicukor szívecskét kapott és minden egyes szívecskén rajta volt az, hogy "szeretlek Téged". Egész délután hancúroztunk, meg sütit ettünk. Szétterítettük az összes játékomat a nappaliban szokás szerint és a vacsora szétmázolása az ebédlőasztalon sem maradt el. De nagyon jól éreztük magunkat. Feküdtünk a padlón, úgy néztük a mesét.

Néha-néha Mamiékat is elszórakoztattuk, nehogy unatkozzanak a szülői traccsparti közben és igyekeztünk minél több gumicukrot elpusztítani.
Koppány és én szeretjük egymást és nem csak azért, mert puszizkodni szoktunk, és nem csak azért, mert fogjuk egymás kezét a cukiban, és nem is csak azért mert együtt döngetjük a motort minden héten, hanem azért....mert.....na mert csak...látjátok.....ránk van írva.....

Képzeljétek mi történt.......

2010-02-12T18:25:00.004+01:00

.....újból Apuról írok nektek. Előléptették. Az én Apukám már nem egy területért, hanem egy régióért felelős. Nem, fogalmam sincs, hogy ezek amúgy mit jelentenek, de Mami így magyarázta el és én is így írom le nektek, szóval ne kérjétek, hogy bővebben fejtsem ki. Amennyiben engem érint az az, hogy Mami és Apuci Nagypapa segítségével lakást keresnek Budán, Ági nagyi közelében, mert oda költözünk. Apu irodája is Budán van, így mindenkinek könnyebb lesz, ha ott lakunk majd. Mami nagyon boldog, látom rajta, napok óta az sem izgatja, ha az összes játékommal beterítem a nappalit. Eddig ezt nem annyira bírta, de most nem izgatja, úgyhogy ki is használom az alkalmat, most madarat lehet vele fogatni. A költözéssel kapcsolatban nekem csak három kikötésem van. 1. Jöjjünk gyakran meglátogatni Laci papát. 2. Nyáron és hétvégén sokat legyünk itt, hogy találkozhassak Koppánnyal és Sárával. 3. Budapesten is legyen rózsaszínű a szobám. Slussz, ennyi, de ezekből nem engedek!
Mára ennyit, mindenkinek nagyon jó hétvégét kívánok, puszi Lili

A Bari meg én

2010-02-09T20:53:00.011+01:00

Szóval, az úgy volt, hogy, amikor még nagyon kislány voltam, mondhatni "porbapukizó", új vendég érkezett a családba. Ő volt a Ba. Mami meglátta egy boltban, megtetszett neki és épp én is ott voltam vele, (na ja, hol lettem volna...:-)) így a kezembe adta az én gyönyörű, fehér szőrgombócomat és én azóta el nem engedem. Ő Ba. Amúgy Bari, de, amikor megkaptam, akkor semmit sem mondtam és az első szavam egyike volt Ba....ezért ő Ba. Biztos feltűnt már a rendszeres olvasóimnak, hogy nagyjából az összes fotómon így, vagy úgy, de szerepel. Ő a legeslegfontosabb dolog Mami és Apu után, mert ő mindig velem van. Ha sírok, akkor mindjárt mondom, hogy "Ba...Ba" és Mami akkor odarakja a kezembe és megnyugszom. Este is csak vele vagyok hajlandó lefeküdni. És állítólag álmomban is kerestem már a kisbarátomat. Egyébként a szivárványkában is mindenki nagyon szereti a Ba-t és ha "neadjisten" eltűnik, Anikó azonnal hajtóvadászatot indít és nem fogunk bele addig semmi újba, amíg a Ba meg nem lesz. Néha különös dolgok történnek vele, mert szőrén szálán eltűnik a Ba és akkor mindig olyan más lesz a színe, mikor visszakerül hozzám, majdnem olyan szép világos, mint új korában....és olyan más az illata is, de nem baj én mindenhogy szeretem a Ba-t.
Mami egyszer visszavitt a boltba, ahonnan a Ba is hozzánk költözött és mondta Mami, hogy vegyünk egy tesót a Ba-nak, mert ha esetleg eltűnik, akkor legalább a tesó meglegyen. Én állítólag hangosan kiröhögtem a Mamit és úgy vágtam oda a Ba tesójának szánt klón Barit, hogy csak úgy nyekkent a földön. Nekem ugyan nem kell tesó, csak az én Ba-m. Egyszer a Móló Zoli "leBú-zta", én mindjárt megsértődtem, hogy ő nem "Bú", hanem "Ba"...hát hova gondol?!
Szóval ő az én kis kedvencem, még biztos sok bejegyzésem szereplője lesz, de nézzétek el nekem, ő nagyon fontos nekem.

Niki munkája mutatja a mi barátságunkat. Niki! Ezúton is köszi Neked ezért a szupi scrapért.

APU

2010-02-08T14:25:00.012+01:00

Apu. Apukám. Apucikám. A mai bejegyzésem Rólad szól, mert ma a Te napod van. A Te szülinapod. Még két éve sem ismerlek, de az már biztos, hogy mindig Te voltál és Te leszel a legfontosabb férfi az életemben. Nem csak azért szeretlek, mert játszol velem, nézhetem veled a meccseket és mert csak veled szeretek fürödni, hanem azért is, amikor beállítasz a sarokba, akkor is tudom, hogy épp engem nevelsz, belevaló csajjá és jó emberré. Egyszóval köszönöm Apucikám, hogy vagy nekem, és hogy mindig mellettem vagy és köszönöm azt is, hogy felkelsz értem korán reggel, elmész és dolgozol egész estig, néha olyan sokáig, hogy már rég alszom, mikor hazaérsz, de menned kell, hisz én is itt vagyok és így már három emberről kell gondoskodnod. Ígérem apu, ha már nagykislány leszek, akkor én is fogok vigyázni Rád, szórakoztatlak, játszom veled, és megígérem, ha majd egyszer nekem is lesz férjem, pont olyan jól fogok választani, mint anno Mami Téged.

Apukám boldog szülinapot Neked, vigyázz Rám, Magadra és a Mamira is, mindíg. Szeretlek. Egyetlen kislányod, Lili

Apu és így utóíratként egyet kérhetek? Ha legközelebb elkap a vágy, hogy legyürkőzz és megdögönyözz engem, borotválkozz már meg kérlek, mert a bőröcském nem bírja az erősen tükeböki arcodat...köszi

Torghelle Evelin. Legjobb barátnőm. Neked is nagyon boldog szülinapot kívánok. Puszi, Lili

Közeledik a szülinap

2010-02-07T09:00:00.008+01:00

Jaj, olyan elfoglalt vagyok, hogy nem volt időm, hogy online legyek. Megérkezett Ági nagyi és annyi Hello Kittyt kaptam, hogy meg sem tudom számolni már a gyűjteményemet. Különben nagyon jó az Ági nagyival lenni, egész nap velem játszik és mivel minden játékom új neki, még semmit sem tudtunk megunni..... Ja meg egészen új mondókákat tud, mint a Mami, szóval bővül a repertoárom.
Holnap Apuci szülinapja lesz, de ma ünnepeljük délután. Már alig várom, mert lesz torta is, meg ugye készültem ajándékkal, amit most még nem mondhatok el, hogy mi, mert Apa még biztos bekukkant még a blogomra, mielőtt megnézi az eredményeket a világban, fociügyben. Olyan izgi ez a várakozás, hogy vajon hogy tetszik majd neki az ajándékom....

Kedves Dia! Igen, Te, Sebestyén Dia. Köszönöm, hogy minden nap elolvasol, Apu mondta, hogy Gyuszi mondta, hogy teljesen képben vagytok belőlem. Köszönöm szépen és ezúton puszillak sok szeretettel. Ezt csak neked küldöm most:

Mindenkinek szép napot, később beszámolok, hogy sikerült a buli.
Lulu

Ui: 22.51
A buli szupi volt. Apucinak nagyon tetszett a könyvem, amit én vettem neki és az a címe, hogy "Apu, nagyon szeretlek"...nagyon örült neki.
Vacsit, azt semmit nem ettem, mert Apu előre kikészítette a Pom Beart a vendégeknek és hát mit képzel?.....az orrom előtt van a kedvencem és fogjam vissza magam? Nem! Ettem egyet, aztán még egyet és az egész eltűnt mire a vendégek megjöttek.....
Szóval a vacsit kihagytam, de azért a marcipánt azt leetem a tortáról, de azt hiszem azt Mami amúgy is nekem vette, mert egy cica volt.....

Szivárványka

2010-02-03T19:35:00.012+01:00

Na, kérem szépen. Az, hogy ma másodszor jelentkezem, az azért van, mert Mami újabb fotókat kapott néhány perce a Niki nénitől, bocsi, Nikitől, amiken be tudok mutatni néhány barátomat a Szivárványkából. Annyira, de annyira örülök Niki, hogy átküldted a fotókat, így közzé tudom tenni, köszi szépen még egyszer, szupi voltál. Megígérem cserébe, hogy Zorkát "tutibiztosfixen" soha meg nem harapom többet, sőt, ha Marci megint neki esik, meg fogom védeni:-) Még egyszer nagyon köszi neked a szép fotókat.

Az első fotón a Noncsival láttok, ő ül a sátorban. Illetve nem csak Noncsival, mert a Félix is feltűnik hátul a színen.

A következő fotón Anikó ül mögöttem. Anikót nagyon szeretem. Nagyon sok dalt és mondókát tanultam tőle, mint például a "Csett Pápára", vagy a "Fújja a szél a fákat" és mindig mikor eltűnik a Bá-m azonnal megkeresi nekem, vagy riadóztatja a többi gyereket, hogy mindenki hagyja abba, amit csinál, eltűnt a Bá, mindenki keresse. Aztán még tisztába is teszi a popóm, szeretget, ha Mami hiányom van és süt, rajzol, sétál, szánkózik és trambulínozik velünk. Persze nem csak velem ilyen, hanem az összes barátommal. Ő itt a tyúkanyó, mi meg a csibék.

A többi képen épp reggelizünk. Ma itt épp kalácsot kaptunk, amit nagyon szeretek, de a kávét, vagy a kakaót sosem iszom meg hozzá. A tejes dolgoktól feláll a szőr a hátamon. Itt a balomon Noémi barátnőmet látjátok. Az ő, meg az én apukám, már csitri korukban együtt kergették a pöttyös labdát a focipálya mellett. És most egy csopiba járunk itt a Szivárványkában. Hát ennyit mára, most tényleg befejezem magam és elmegyek szundizni a Bá-val. Még egyszer köszi, Niki.

Apu szülinapjára

2010-02-03T18:39:00.007+01:00

Ma nagyon jó szórakozásban voltrészem. Mamival Apucinak vásároltunk a születésnapjára. Legszívesebben elmondanám merre jártunk, mit vettünk, miért mentünk vissza és hogy mit kuncsorogtam ki magamnak, ha már shoppingolunk ugye.....de mivel apuci az egyik fő olvasóm, most igazából semmit sem tudok megosztani veletek. Az biztos, hogy lesz meglepi bőven. Az egyik már éppen ma este. Különben hétfőn lesz 31 éves az Apuci.
Kedden a Zorka és a Marci Mamája fényképezett a Szivárványkában és ma átküldte a képeket. A Maminak annyira tetszenek, hogy a lelkemre kötötte, hogy tegyem őket mindenképp közzé. Íme:és néhány másik:

Tudom, hogy ma nem volt sok mondanivalóm, illetve lenne, de az előbb leírtak miatt ugye most ezt nem tehetem. Holnap meglátogat az Ági nagyi és megyek a Szivárványkába is, úgyhogy lesz bőven miről írjak.
Puszi, Lu

Csonttá fagyott a Balcsi

2010-01-31T18:46:00.007+01:00

Bizony, nem csak az arcom fázik, hanem a Balcsi is és ezért teljesen összehúzta magát és befagyott. Tulajdonképpen erre már tegnap rájöttem, amikor Apu levitt engem oda, ahova egyébként úszni jártunk nyáron. Először furi volt, hogy csúszkál mindenki és szánkózik a jégen, de hamar belendültem és végigcsúszkáltam a délutánt, miután lepantomímeztem, hogy valójában mit is kell ilyenkor csinálni..
Ma is kimentünk a "vízre", de ma vittük a Mamit is és együtt ültünk a szánkóba, Apu meg szaladt velünk. Fú, nagyon élveztem, nagyokat nevettem. És nagyon érdekes volt az is, hogy nagyobb gyerekek és felnőttek olyan furi izén még jobban tudnak csúszni. Olyan fényes valami, ami a cipő talpából nő ki..... Ja és volt egy csomó nagyfiú, akik Apu szerint hokiztak, szerintem meg a hóember szén-szemét pöckölgették egymásnak egy bottal. A kesztyűmet természetesen most sem voltam hajlandó felvenni, nem tudom, nekem annyira nem tetszik, hogy nem tudok vele fogni, hogy inkább addig nyávogok Maminak, míg megunja és levehetem...
Aztán én is próbáltam Mamit húzni a szánkón, de nem ment, így a Bá-t húztam, ami jobban ment, bár szegény Ba kifeküdt a nagy hidegben...
Este a Laci Papához mentem át játszani. Már nagyon várt engem, a játékaim sorban állva várták, hogy játsszam velük. Aztán vacsorát is csinált nekem a Laci papa. Nála mindig olyan jókat eszem....sonkát, szalonnát, kolbászt, hagymát.....Mami ezeket biztos eldugja, mert nagyon ritkán kerülnek elő, pedig imádom....
Mindenkinek szép estét, puszi, Lulu

A Mami haragszik rám

2010-01-28T20:50:00.009+01:00

Szóval az úgy volt, hogy amikor bekerültem a Szivárványkába szeptemberben még nagyon pici taknyos kölök voltam és amikor valami nem úgy ment ahogy szeretném, akkor haraptam. Hát a kis gyerekek így szokták. Vagy legalábbis némelyik. Tényleg nem mindegyik, de pölö én ilyen vagyok. Lehetnék sírós is, vagy nyűgösködő, vagy nem is tudom én még milyen, hát én harapok. Haraptam én mindenkit, de leginkább a Zorkát és a Noncsit, a Szivárványkában. Aztán a haramiacsapatban is haraptam. Koppányt és Sárát is. De megjavultam, sokszor mondták, hogy "nem!", "ezt nem szabad" és ilyenek, és abbahagytam a harapdálást. Tényleg teljesen leálltam, Mami boldog volt. Anikó is büszke volt rám a Szivárványkában.
De ma újrakezdtem. Koppányt egyszer, Sárát kétszer is úgy megharaptam, hogy volt visítás rendesen. Nem tudom mi lelt, olyan jól játszottam, aztán egyszer csak valami megzavart és pufff....kimintáztam a barátaimat. Persze nem egyszerre, azért csak úgy finoman az első órában az egyiket, a másikban a másikat.
Szóval a Mami ezért nagyon haragszik rám, Apuci meg beállított a sarokba, hogy gondolkozzam el azon, hogy tulajdonképpen miért is harapok. Aztán a Mami megnézte, hogy ez miért lehet, mert szó, mi szó, magam sem tudom, hogy miért csinálok úgy, mint egy piránja. Állítólag, ha megzavar valami, akkor csinálom és ettől nem vagyok butább, csak így akarom érvényesíteni az akaratomat, amiből van bőven. Meg az is igaz, hogy azt nem tudom: ez fáj? Mert engem még soha senki nem harapott meg. Szóval Mamiék nagyon haragudtak rám, de estére persze megbocsátott az én jó Édesanyám és az én jó Édesapám, megkaptam a puszijaimat is, de a Mami szentül megfogadtatta velem, hogy soha többet senkit meg nem harapok. Én ezen leszek, barátaim ígérem, én soha többet......:-)
Puszi, Lili

Ja és, hogy vidítsam a hangulatot csatolom a randis fotómat még keddről,

még egyet ugyanonnan, amikor a sütiknek kiabáltam be a hűtőbe és egy képet máról.....

imádom a cicás sapkámat

Ma...

2010-01-26T20:42:00.004+01:00

...szóval...ma...
"Anya....anya" kiabálása ébredéskor és várni az Anya robotot, aki csipás pillákkal rám mosolyog és üdvözöl, hogy felébredtem---megvolt
Iszi, a Magyar népmesék alatt ébredéspontig---megvolt
Öltözés, majd indulás a szivárványkába, gyerekek egrecéroztatása, puszi Alexiának---megvolt (Félix nem volt)
Délutáni alvás előtt, mikor már az ágyban vártam a délutáni álommanót, hát nem jött, ezért a kedvenc szórakozásom a pucérra vetkőzés és ágyba pisikélés, majd "Anya...Anya"- kiabálása, majd Anya hangos kiabálása, azért mert bepisiltem---megvolt
Egy nagy alvás, fél négyig---megvolt
Koppány értem jött, haramiáskodtunk, döngettünk a motorral a főtéren---megvolt. (Itt engedtessék meg, de megjegyzem, hogy két dolgot nagyon sajnálok. Ád egy, hogy nincs még hosszú hajam, mert úgy az igazi, ha már döngetem a motorom és repesztek a főtéren, hogy csak úgy lobogjon a hajam, de nem megy...:-(még, ád kettő, a Koppány gyorsabb nálam és mindig lehagy, így látszik, hogy ő még vagányabbul dönget előttem, ezt még gyakorolnom kell....
Pogi evés, üdítő ivás, hűtőspult üvegének összefogdosása, sütiknek való kiabálás---megvolt
Pincérnénik agybajba való kergetése---megvolt
Játék este, mosdás, kádba kakilás, visongás Mami részéről, engem vízből kikapás és letusolás, majd megbocsátás és éneklés, valamint szundi előtti nagy puszik Mamitól---megvolt.

És az, hogy levetkőztem e miután Mami betett az ágyba, az már csak az én titkom:-)

(Mami reménykedik, ha felmegy, lesz Lulun pizsama és pelenka is, annyira nem tetszik ez az új játékod Lulus)

....

2010-01-25T20:38:00.002+01:00

..visszakanyarodva az előző bejegyzésemhez, muszáj vagyok Mamit megdicsérni! Mert az igaz, hogy egy szurit így is kaptam, de a másodikat (ami ma a második lett volna) azt már megkaptam, csak a doktor néni elfelejtette, aki egyébként nagyon-nagyon jól ismer...csak ez a szurim, amit ma még be akart bökni, már megvolt. Szóval Mami megtalálta a kiskönyvben, hogy az már megvolt, így csak egy szurka volt.
Mondjuk tudtam, hogy ezért megyek és már készítettem a lelkecskémet az odaúton, de az ajtóban elkezdtem cidrizni. És mikor a cicimet hallgatta a karikájával, na az kész, eltört a mécses és abba sem hagytam a sírást, amíg a bökés után meg nem kaptam a hello kittis pez cukorkámat telis-tele cukkerral. Na, ezen a ponton megbocsátottam mindent mindenkinek.
Ma egy szellem felült a motoromra és kimotorozott az utcára és otthagyta a járgányom. Nem tudjuk hogy került oda a járda közepére az én csodaszép járgányom, de mikor jöttünk a szuriról ott volt. Talán a cicáim próbálták meg ellopni, csak addig jutottak. Talány. Minden esetre a Mami kétszer is ellenőrizte, hogy tuti az enyém, de az volt. Úgyhogy összeszedtük, visszatettük a garázsomba és kulcsra zártuk a fészert. Na ezt szedje ki bármelyik cicó!
Holnap szivárványkás napom lesz és délután meg megyünk Koppánnyal motorozni.
Ja, és új őrületem van. Miután Mamiék megfürdetnek, pizsibe raknak, betakargatnak még ébren szoktam maradni és anyaszült meztelenre vetkőzöm az ágyikómban. Valahogy az ügyességem akarom megmutatni nekik, hogy milyen szuperszónikusan szabadulok meg a rucikból, de Mami suttyomban, alvás közben mindig visszaöltöztet és reggel újra pizsiben ébredek, pedig imádok pucér lenni.

Szuri.....

2010-01-25T15:50:00.003+01:00

...na nem, nem Szuri a Fifis meséből, hanem szuri, olyan szuri, amit a doktornéni ad. Mit szuri! Szurik. Kettő. És egyszerre. Én nem tudom mit képzelnek a felnőttek, most azt hiszem pontot teszek a mondatom végére és...és elbújok az asztal alá, engem nem lyuggatnak ki! Nem vagyok kis takonypóc, aki tűri, hogy döfködjék, nem Mamikám, én a Te okos Lulud vagyok, és megszöktemmmmmmm................mond le a 6 órás jelenésemet a doktornéninél!

Blogom

2010-01-22T14:21:00.002+01:00

Csak ámulsz-bámulsz ugye, kedves rendszeres olvasóm?! Megújult a blogom, lévén nemsokára két éves leszek és most már nem lehet csupa babás-habos a naplóm sem, mert én már nőci vagyok. Ezt Mami is minden nap értékeli, amikor kicsámpázom a féltve őrzött magassarkú cipőit. Állítólag nagyon jó a szemem és az érzékem a cipőkhöz, mert mindig a legdrágábbakat szedem elő a rejtekhelyéről, hogy azt csámpázzam szét. Hm........

Még egyszer köszönet Ritának a segítségért a blogomhoz, tutiszupi szép "lettem".

Tegnap megvolt a beharangozott fotózás. Három felnőtt: Mami, Apuci és a Kornél fotós tépte a haját, mert nekem semmihez sem volt kedvem. Sem öltözni, sem a kamerába nézni, aztán meg elnézni. Sem jópofát vágni és úgy ánblokk semmihez sem volt kedvem. Míg nekem ez a kedvtelenségem volt, ők addig-addig izzadtak, míg az első blikkre is csuda szép fotóim kerekedtek, amiből néhányat majd megosztok veletek, amint kézhez kaptuk őket. Előre bocsátom, hogy a nyersanyag szuper volt a fotózáshoz:-) Na, jó, azért a Kornél is szuper volt, le a kalappal előtte, hogy a két órás nyekergésem alatt egyszer sem hagyta abba a kattogtatást.
Tegnap este 9-kor aludtam el addig tartott ez az egész mizéria, úgyhogy jó sokáig, 8-ig aludtam reggel, amit Mami nagyon pozitívan értékelt. Bevásároltunk, ebédet főztünk, délután meg megyünk a Koppányékért és közösen indulunk a Sára névnapját megünnepelni. Alig várom, mert Mariann, ha minden igaz, tortát süt nekünk....meg amúgy is, imádom a barátaimmal tölteni a délutánt.

Végre Ági nagyi is hazatért Zoétól és Jonastól, már egy hónapja nem láttam a Mamám, de már kétszer is telefonáltunk. Azt mondta, hogy annyi ajándékot hozott, hogy nem akarták felengedni a repülőre, de meggyőzte őket azzal, hogy az unokája megérdemli a plusz súlyt.
Ennyi mára, jó hétvégét mindenkinek, puszi, Lulu